Az Anjou-kor.
Az Anjou-kor.
Az említett csapásokat a város hamar kiheverte és ismét rohamos fejlődésnek, gazdagodásnak indult. Nemsokára északnyugati Magyarországnak, Pozsony után, leggazdagabb városa lett. Nagy Lajos idejében jelentékeny hely. A nagy király gyakran és szívesen időzött e városban. Jótékonyságának monumentális emléke a mai plébánia-templom, melyet ő kezdett építtetni s befejezését örökségképp Zsigmondra hagyta. Ipari, kereskedelmi életének delelőjén állott a város, mikor 1432-ben egy vásár alkalmával a husziták megrohanták, kifosztották és fölgyujtották. E csapásból nehezen tudott kilábolni s úgy látszik, ez időtől fogva kezd a szláv elem beszüremleni, a német lakosság pedig fogyóban van.
A Hunyadiak alatt is meglehetős szerepe volt e vidéknek és a városnak. Hunyadi László mint pozsonyi gróf bocsátott ki e városból nehány levelet; jele tehát, hogy itt gyakrabban megfordult. Mátyás pedig a csehek ellen indított hadjáratának szinte középpontjává tette. Ez időtájt a vidéken s városban meglehetős számban voltak a szlávok, s a király, hadjárata előtt, a városhoz szláv levelet küldött. Ebből azonban arra következtetni, hogy a város többsége vagy éppen előljárósága a tót nyelvet használta, ellenkezik a város nemzetiségi fejlődésének ismeretével s a levéltári adatokkal.
