Az érseki főgimnázium és konviktus.
Az érseki főgimnázium és konviktus.
Ezután 3 nagy épület következik, melyek ma az érseki főgimnázium és a királyi érseki konviktus czéljait szolgálják. Mind a háromnak érdekes története van.
Az első a főgimnázium épülete. Nagy, négyszögű, emeletes épület. A keleti oldalon, hol a tantermek vannak, kétemeletes, a déli oldal pedig hiányzik. Alapját Lippay primás vetette meg az 1648-iki tart. zsinaton, mikor is a püspököket felszólította egy általános szeminárium alapítására. A legtöbben 193azonnal hozzá is járultak az alaphoz s egyházmegyéik részére megállapított számban növendékeket küldtek. Ez épület helyén is Pyber-féle házak voltak. Erre az intézetre fordították Lósy primás 35,000 frtnyi hagyatékát is, a mai kétemeletes szárnyát pedig Illyés püspök hagyatékából építették. A jelöltek számára szükséges rész már 1652-ben készen volt. Egészen a római német-magyar Apollinare szeminárium mintájára szervezték s a növendékek itt is vörös talárt viseltek; ezért hívták sem. generale rubrorumnak. Lippay Magyarország Patronájának ajánlotta föl. Kapuja fölé helyezték Lippay czímerét, melynek ma már csak a helye látszik. Alatta e chronostikon olvasható:
GeorgIVs LIppaI ArChIepIsCopVs StrIgonIenIs prIMas UngarIae LegatVs natUs UnIVerso CLero regnI apostolICI. (1649.).
Lentebb olvasható Lippay jelmondata: Coniungete Deo et sustine.
A növendékek számára csakhamar 70–80-ra rúgott s a jezsuiták ezekért a káptalani Stephaneum-seminariumot mellőzték, sőt egyideig nem is vezették. Az egyetemmel ez is elköltözött a városból s beleolvadt a központi szemináriumba. Ettőlfogva az épület katonai iskola s a régi, szép árkádos folyosók s termek jelentékeny s káros átalakítást szenvedtek. Scitovszky primás itt helyezte el 1853-ban a megalapított 8 osztályú gimnáziumot. Itt említjük meg azt is, hogy az egyetem elköltözésétől 1784-ig a gimnázium a mai katonai kórházban volt.
A következő épület, mely a gimnáziummal összeköttetésben van, egykor esztergom-főegyházmegyei növendékpapok és világi nemes ifjak intézete volt s Szelepcsényiben tiszteli alapítóját. A gimnáziumi épülettel folytatólag két – keleti és nyugati – szárnyból áll; az előbbi két-, az utóbbi egyemeletes és közepén egyemeletes traktus köti össze. Szakértők nagy elismeréssel szóltak széles, boltíves folyosóiról s termeiről. Egykor délfelé valamivel hosszabb volt, igen szép főbejárattal. Mikor később a vele szomszédos konviktust építették, a boltíves déli részt megcsonkították. Kicsiben ez intézet már 1668-ban megvolt, mert a Stephaneum-seminarium már szűknek bizonyult. Szelepcsényi ide világi ifjakat is felvett. Az egészet a jezsuiták vezették. 1678-ban 17 ezer forintot tesz le ez alapra, s mikor többen is adakoztak, (Szenttamási 11 ezer, Illyés 50 ezer, Gubasóczy 35 ezer frtot), akkor a szomszédos házakat is megvették. Teljes díszében csak 1700-ban állott, mint szép portaléjának a chronostikonja mutatja:
HonorI gLorIosIssIMae VIrgInIs orbIs CoeLIqVe regInae posVIt pIVs prInCeps GeorgIVs SzeLepCsénI, arChiepIsCopVs StrIgonIensIs. (1700).
A kapu fölött Szűz Mária szobra s Szelepcsényi czímere áll. A földszinti rész ma már nincs használatban. Az utczai szárny a 20 ezer kötetnyi tanári könyvtárnak szolgál helyiségül; részben tanári lakás. Az összekötő épület már düledező. A keleti szárnyon, földszinten van a gimnáziumi ifjúság díszes színháza, melynek tágas nézőtere, karzata, erkélye s 12 páholya van. Mai, emeletes alakját 1875-ben nyerte. Alapítása, fejlesztése körül nagy érdeme volt Scharnbek, Graeffel és Komlóssy tanároknak. A gimnáziumi ifjúság itt évenként legalább 2 színielőadást és hangversenyt szokott tartani. E szárny közepébe épült az egykori szeminárium Mária-kápolnája, melyet ma a konviktorok a téli hónapokban használnak. A második emeleten az I–III. oszt. konviktorok helyiségei vannak. E két épület udvarát használja a gimnáziumi ifjúság.
A gimnázium, mint már tudjuk, 1852 óta van az esztergom-főegyházmegyei papok vezetése alatt. Scitovszky primás akkor alapította meg 200,000 frttal. Mivel a benczések alatt csak 6 osztályú volt, az emelkedett szellemű primás a Marianumban szervezte az érseki liczeumot (a 7. és 8. osztályt) s abba a klérusokon kívül világi ifjak is jártak. Mikor pedig 1850-ben a gimnáziumot 4 osztályúvá fokozták le, a primás az 5. és 6. osztályú tanfolyamot is megalapította liczeumában s így 1852-ben könnyen megalakulhatott a 8 osztályú érseki főgimnázium. E liczeumnak, illetőleg gimnáziumnak több nagynevű tanára volt, kik közül nem egy, magas egyházi méltóságra vagy országos hírű tudós nevére tett szert. Somassa, Hidasy, 194Meszlényi, Császka főpapok, Szuppan Zsigmond, Aschner Tódor, Knauz Nándor, Graeffel János, Galambos Kálmán (ma lazarista), Fraknói Vilmos, Pór Antal, Bodnár Zsigmond, Hettyey Samu (a meghalt pécsi püspök), Komlóssy Ferencz s mások ez intézetekben tanítottak több-kevesebb ideig.
Az intézet tanulói közé tartoztak jóideig az egyházmegye növendék-papjai is. A 7. és 8. osztálybeliek – az ú. n. liczeisták – 1865-ben Esztergomba költöztek. Tíz év múlva itt helyezte el Simor primás az 5. és 6. osztályú papjelölteket, de ugyancsak tíz év múlva – 1885-ben – eltávoztak azok is.
