Népmozgalmi statisztika.
Népmozgalmi statisztika.
Az 1900-ban megejtett általános népszámlálás szerint Pozsonynak 61,537 polgári és 4330 katonai, összesen 65,867 lakosa van. A polgári lakosságot számítva, 1890 óta a szaporodás 17.5%. E tekintetben Pozsony az ország ötödik városa. A szaporodásból 1.9% a direkt és 15.6% a bevándorlási szaporodásra esik. A bevándorlás ugyan még nagyobb, de nem tudható, mivel nem ismerjük a kivándorlók számát. Hogy Pozsonyban a halálozások száma oly nagy, – jóllehet e tekintetben szintén örvendetes javulás állott be – 139annak oka abban rejlik, hogy sok nagyforgalmú kórház van, – köztük különösen az állami kórház, – melyeket évenként ezer és ezer idegen keres föl, úgy hogy az ezek között előforduló halálozás a város rovására esik, továbbá, hogy évenként átlag 40 holttestet fognak ki a Dunából; nem csekély tényező e tekintetben az állami bábaképző-intézet sem, melyet sokan keresnek föl a vidékről is. Az itt élő nyugdíjasok nagy száma is befolyásolja a halálozásai arányt, mert ezek legnagyobbrészt már csak öreg korukban keresik föl a várost.
Pozsony nagy vonz-erőt gyakorol az idegenekre. Ennek oka nemcsak kiváló természeti fekvésében és természeti előnyeiben, hanem nagy kulturális előrehaladottságában is keresendő és ez magyarázza meg a mindinkább növekedő letelepülést. A bevándorlásnak egyik határozott jele, hogy Pozsonyban 7551 külföldi honos tartózkodik (míg a külföldön 182 pozsonyi van). Pozsony e tekintetben különben a sorrendben Budapest után következik. Figyelembe veendő még, hogy Pozsony határváros és így a fluktuáczió mindig nagy.
A nem szerint vizsgálva a lakosságát, van 28,237 férfi és 33,300 nő, vagyis 1000 férfiúra 1179 nő (a 4330 katonát beleszámítva, 1000 férfiúra 1023 nő) esik. (Az országban átlag 1025 nő jut 1000 férfiúra.)
A korviszonyok dolgában Pozsonyban Budapest és Temesvár után aránylag legkevesebb a 15 éven aluliak száma (26.5%), a minek az az oka, hogy a gyermekhalandóság meglehetősen nagy, és hogy a lakosság bevándorlókkal gyarapodik. Igen örvendetes azonban, hogy a 60 éven fölüli lakosság arányszáma a legnagyobb az országban, jeléül annak, hogy Pozsony egyike a legegészségesebb városoknak. Az utolsó népszámlálás alkalmával 5155 hatvan évnél idősebb egyén lakott Pozsonyban.
A családi állapotot nézve, Pozsonyban 36,480 nőtlen, illetőleg hajadon, 20,346 házas, 4563 özvegy és 148 elvált ember lakik.
Hitfelekezetek szerint római katholikus 49,107, gör.-kath. 100, görög-keleti 49, ágost. evang. 8292, ev. református 1139, unitárius 18, izraelita 7110, egyéb vallásbeli 52 van a városban. Nemzetiség szerint 20.102 magyar, 33.202 német, 10.715 tót, 32 oláh, 16 ruthén, 267 horvát, 28 szerb, 1505 egyéb (különösen cseh és morva). A lakosságnak 30.5%-a tehát magyar. A németek százaléka 59.9%-ról 52.2, a tótoké 16.6%-ról 14.6%-ra apadt. A magyarság az utóbbi évtized alatt 10.59%-kal szaporodott. A magyar nyelvet 35.076 ember beszéli. E tekintetben a haladás igen szép, a mennyiben 25%-ról 33%-ra emelkedett. Határozottan mondható, hogy a magyarság haladása, habár Pozsony az utóbbi években bizonyos nemzetiségi súrlódásoknak volt a színhelye, a többi vegyesnyelvű városokkal lépést tart.
Pozsony. – Folyosó a várban.
Körper K. felvétele
Műveltség dolgában Pozsony Budapest és Sopron után következik. Ugyanis Pozsonyban a lakosság 87.1%-a tud írni és olvasni (az említett két városban 91.7, illetőleg 87.5). Természetes, hogy e számításnál csak a hat éven fölüli lakosság jön számba. Megjegyzendő, hogy Pozsonyban az 140analfabéták számát nagyban szaporítják a bevándorló munkások, a kik odahaza sem részesülnek a kellő oktatásban.
A népsűrűség Pozsonyban 878, vagyis ennyi esik egy kilométerre.
A lakóházak száma 2465. Egy kilométerre 32.9 lakóház, egy lakóházra pedig átlag 25 polgári egyén esik. A lakóházak közül 94.1 kőből vagy téglából; 2.5 kő- vagy téglaalapból, de vályogból vagy sárból; 0.9 vályogból vagy sárból és 2.5% fából épült. Ebből is láthatni, hogy Pozsony egyike a legszolidabban épült városoknak, a mennyiben legtöbb háza kőből vagy téglából épült; előtte csakis Sopron áll, 97.8%-kal. Az utolsó évtizedben 180 új ház épült. Tekintettel azonban arra, hogy ugyanezen idő alatt a lakosság 9126 egyénnel gyarapodott, a házak szaporodása nincs kellő arányban a lakosság gyarapodásával s így Pozsonyban a lakáshiány úgyszólván állandó. Érdekes még, hogy Budapest után Pozsonyban van a legkevesebb földszintes, és hogy aránylag legtöbb az emeletes ház. Zsindelylyel és szalmával födött házak már csak a külvárosokban találhatók és számuk egyre fogy.
Áttérve most már Pozsony utczáinak és épületeinek a leírására, bátran mondhatjuk azt, hogy kevés városa van az országnak, a melyhez annyi történelmi emlék fűződnék, mint Pozsonyhoz, az ős koronázó-városhoz, melynek majd minden régi kövéhez valami történeti emlék tapad és kötetekre terjedne ennek a részletes és kimerítő leírása.
