Alsócsölle.
Alsócsölle.
Alsócsölle, felsőcsallóközi kisközség, 38 házzal és 252 magyar és német, de túlnyomó számban németajkú, erősen magyarosodó lakossal, a kik vallásra nézve nagyobb részben római katholikusok. Postája Misérd, távírója és vasúti állomása Püspöki. Az idők folyamán e község nevét Csörle, Chellje és Csellye alakban találjuk említve. Német neve Unter-Waltersdorf volt. Első okleveles nyomára 1287-ben bukkanunk, a mikor Benedek fia Pál, pozsonyi kanonok, itteni részét a pozsonyi Szent Üdvezítőről nevezett egyháznak adományozza. 1295-ben egy perben szerepel, melynek következtében a pozsonyi alispán e birtokot Akali Benedek fiainak ítéli oda. 1338-ban Uzuri Döme ispán birtokaként szerepel, melyet tőle Lukács nevű nemes zálogban bírt. 1375-ben az esztergomi érsek birtoka volt. A XV. században Korner János kapott kir. adományt e községre. Utódai női ágon a Csarada és a Tomka családok voltak, mely két rész most Tomka Nándorné birtokában van. Az 1553-iki összeírás alkalmával az érsekségnek 7 és Farkas Ignácznak 4 portája adózott. 1647-ben a Karner, 1787-ben a Klobusiczky és Udvarnoky család, a mult század elején Pálffy gróf és a Brogyányi örökösök voltak a birtokosai. A községben egy régi és egy újabb úrilak van. Az újabbikat Czilchert Róbert építtette át egy régibből; ez Novotha Józsefnéé lett, de most Sprinczer János és neje Nyitray Mária tulajdona, a régiebbi pedig most özv. Tomka Nándornéé, a ki azt anyai részről örökölte. A községet 1830-ban árvíz pusztította, 1831-ben és 1872-ben a kolera tizedelte, 1886-ban pedig nagy része leégett. A községhez tartozik Szent-Péter puszta, mely azelőtt a cziszterczita rendé volt, most pedig az államé.
