Dénesd.
Dénesd.
Dénesd, felsőcsallóközi kisközség. Van 75 háza és 512, nagyobbára róm. kath. vallású, németajkú lakosa. Postája Misérd, távírója Püspöki. E község már 1206-ban szerepel, a mikor Miklós fia Elek, Favus pannonhalmi főapátnak adta. IV. Béla királynak 1240-iki adomány-levelében Dionisios néven van említve, 1288-ban pedig Dyenis és Dienesz alakban fordul elő. 1269-ben IV. Béla a lakosokat kivette a pozsonyi vár kötelékéből. Az 1553-ik évi portális összeírás Nyáry Ferencz grófnak, mint a főapátság kormányzójának 15 portáját adóztatja meg. II. József alatt a kir. kamara birtoka volt. 1682-ben nagy árvíz sujtotta a lakosokat. Most a főapátságon kívül még Söllinger Rezsőnek és Miklósnak van itt nagyobb birtoka. A község 1757-ben még magyar volt, de Bél Mátyás már németeket is említ ismert munkájában. A mult század elején Schildern német neve alatt is ismeretes. A katholikus templom 1797-ben épült. Koó, Barátom, Czenzálosföld és Törvényföld nevű dűlői vannak; az utóbbi onnan veszi nevét, mert itt hajdan akasztófa állott, mely még a mult század első felében is látható volt. Valószinű, hogy a többi dűlőneveknek is van bizonyos jelentőségük. A község határában feküdt hajdan Veczke község, melyet még egy 1356-ból való oklevél említ, de később nyoma vész. Ma Szigetmajor tartozik ide.
