Detrekőváralja.
Detrekőváralja.
Detrekőváralja szintén a Kis-Kárpátok alatt fekszik. Tót kisközség, 120 házzal és 691 róm. kath. vallású lakossal. E község a határában fekvő Detrekő vár tartozéka volt, mely 1296-ban Detreh néven királyi várként szerepel. 1398-ban Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. Később a Bazini és Szentgyörgyi grófok lettek az urai és 1441-ben Erzsébet királyné megerősíti azt a szerződést, a melylyel György gróf a várat és a várbirtokokat nejének lekötötte. 1550-ben Salm Kristófot találjuk birtokában, később azután a Fuggereket, kiktől I. Ferdinánd megvette és Balassa Menyhértnek adományozta, ki után női ágon Bakits Péterre szállott. Ez a Bakits Péter 53volt az, a ki a holicsi börtönben erőszakosan fogva tartott Révay Zsuzsánnát onnan kiszabadította és itteni várában őriztette. Később a vár és a várbirtokok II. Ferdinándra szállottak, kitől Pálffy Pál gróf nádor vette meg. A mult század elején Pálffy Antal gróf volt az ura, ma pedig Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka. Vára a XVII. században még fennállott, de ma már romokban hever. A községnek német és tót neve is ismeretes volt és pedig Blasenstein és Podhrad néven. A község határában régi, ma már erre a czélra nem használt vadászkastély áll. A vár alatt a hegy belsejében említésre méltó cseppkő-barlang van, melyet 1790 körül egy juhász fedezett föl. Van itt szeszgyár is, mely Spitzer Károly tulajdona. A község róm. kath. temploma 1845-ben épült. 1863-ban az egész falu leégett és ugyanakkor a kolera pusztította. A község postája Pozsonyszéleskút, távírója és vasúti állomása Malaczka. Ide tartoznak Favágó telep, Meszácsna vadászlak, Obora és Podplasti majorok.
A detrekőváraljai cseppkőbarlang bejárata.
Saját felvételünk
Detrekővár.
Saját felvételünk
