Gomba.
Gomba.
Gomba, felsőcsallóközi magyar kisközség, 25 házzal és 190 róm. kath. vallású lakossal. E község első írott nyomát 1301-ben Magyar község határjáró levelében találjuk; de hogy a község sokkal régibb keletü, bizonyítja Szepesi Jakab országbírónak 1377 november havában kelt oklevele, melylyel igazolja, hogy Lajos király már a megelőző évtizedben Cseklészi Ruffi Ábrahám fiainak birtokrészét, egy várhelylyel együtt, Jakab deáknak és testvérének adományozta. 1383-ban Erzsébet királyné Kumperth fiainak itteni birtokait Miklós fia Jakabnak adományozza. 1388-ban e község Gombai Jakab nevében is említve van és 1389-ben Kumperth fia Péter fiai elhalálozása után, ez a Gombai Jakab kapta itteni birtokrészüket. 1492-ben II. Ulászló a birtokot részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizközi Andrásnak adományozza. Az 1553-iki portális összeírás szerint itt Aranyosy Kristófnak 2, Csorba Jánosnak 2, Zomor Jánosnak 1, Molnár Lukácsnak 1 és Beely Simonnak 1 portája adózik. Későbbi birtokosa Szelepcsényi érsek, majd a Forgách család, továbbá a báró Jeszenák, a Gál, a Molnár, a Hideghéti, az Udvarnoky és a Bertalanffy család. Most Welteni Wiener Rezső lovagnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet a mult század közepe táján az Udvarnoky család építtetett. E családról Jankovichra, majd Vass báróra és végre Freund pesti kereskedőre szállott, kitől a jelenlegi tulajdonos 1882-ben vásárolta meg. A Gombay családnak itt hajdan várkastélya is volt. Szelepcsényi érsek idejében e négy toronynyal megerősített várkastély még említve van. Némelyek állítása szerint a mai kastély a réginek egyszerűen csak az átalakítása. Szelepcsényi érsek itt 1666-ban u. n. hollandi posztógyárat állított föl. Egyháza már 1390-ben említve van. Templomának gótikus részletei vannak, de a gyakori átalakítás már sokat rontott eredetiségén. A község postája és távírója Nagymagyar, vasúti állomása Somorja-Uszor.
Gomba. – Az Udvarnoky-féle kastély (most Welteni Wiener Rezső lovagé).
Saját felvételünk
