Kislég.
Kislég.
Kislég, a Felső-Csallóközben fekvő kisközség, 63 házzal és 421 róm. kath. vallású magyar lakossal. A XIII. századbeli okiratok csak Lég nevű községről emlékeznek meg, mely IV. Béla királynak 1239. évi oklevelében, Legu néven, Pozsony vár birtokaként van említve. 1250-ben Roland nádor egyik végzésében Legh néven szerepel, 1311-ben pedig Légi István nevében. 1324-ben a Salamon nembelieknek is volt itt birtokuk, melynek egy részét Olgyai Péter fiainak engedték át. 1517-ben először Kislég merül fel, a mikor II. Lajos király Kisléghi Pál fia Pétert, Egyed fia Andrást, Mátyás fia Balázst és általuk testvéreit, új adomány czímén e birtokba beiktattatja. 1608-ban Léghi István fia Simon itteni két kúriáját nejének, Zsófiának adományozta. 1675-ben Alszegi Mátyás és fiai itteni birtokrészüket Szüllő Ferencznek 50 évre elzálogosítják. Két évvel később a párkányi csatában elesett Szüllő György neje és gyermekei osztozkodnak az itteni birtokokon, melyeket 1802-ben Szüllő Zsigmond Gálffy Péternek zálogosít el; a Léghi, illetőleg Kisléghy család azonban mindvégig birtokos itt, egész a mult század elejéig. 1866-ban nagy tűzvész pusztított a községben. Templom nélkül szűkölködik. Postája, tavírója és vasúti állomása Nagylég.
