Lamacs.
Lamacs.
Lamacs, a budapest–bécsi vasútvonal mentén, Pozsony közelében fekvő kisközség. Eredetileg német volt, majd horvátokat telepítettek bele, a kik idővel azután eltótosodtak. Házainak száma 206, lakosaié pedig 900. Pozsony város egyik legrégibb birtoka, melyet, bírájának a külföldi követségekben szerzett érdemeiért, IV. László király 1280-ban adományozott a városnak. Ez időben Plumau német néven szerepel. 1288-ban mint puszta és néptelen hely van említve. 1397-ben találkozunk először Lámács hangzású nevével, de azért német neve állandóan szerepel, hol Plumau, hol Blumau, Plumno és Blumenau alakban. A törökök elől menekülő horvátok és szerbek letelepedése után már Horvát-Lamocs néven van említve. 1420-ben Gara Miklós nádor e községet erőszakosan elfoglalta és a dévényi váruradalomhoz csatolta. Az 1553. évi portális öszeírásban még mindég Pozsony város birtoka, a hol 14 portát találtak. 1703–11 között a császári csapatok négy ízben kirabolták a lakosokat. 1751-ben Mária Terézia újabb adományt ad Pozsonynak e községre. 1866. évi július hó 22-én a poroszok és az osztrákok között itt harcz volt, mely alkalommal a község leégett. A katholikus templom 1634-ben épült; a Szent Rozália-kápolnát Pozsony városa 1710-ben, az akkor dúlt pestis emlékére emeltette. A község postája Pozsony-Hidegkút, ellenben saját távírója és vasúti állomása van.
