Madarász.
Madarász.
Madarász, magyar kisközség a Csallóközben, mindössze 10 házzal és 64 róm. kath. vallású lakossal. E községről 1333-ban találjuk az első írott nyomokat, a mikor Hodi Jak és fiai e birtokuk felét Hodi Ferencznek elzálogosítják. Ez időben Madaras néven említik. 1439-ben királyi birtok és ekkor Albert király zálogba adja a két Hunyadi Oláh Jánosnak. 1495-ben II. Ulászló részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizközi Andrásnak adományozza. Ebben az oklevélben Madaraz néven szerepel. 1506-ben Verbőczi István is részbirtokos itt. Idő folytán Nagyszombat város birtokába jut, melynek itt az 1553. évi összeírás szerint 10 portája adózik. Végűl az éberhardi uradalomnak lett a része. Hajdan német község volt, mely azonban megmagyarosodott. Temploma nincs. Postája és távírója Féll, vasúti állomása Misérd.
