Magyarbél.
Magyarbél.
Magyarbél, a budapest–bécsi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, 210 házzal és 1127 róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. E község 1294-ben Beel néven a pozsonyi vár tartozékaként van említve. Később a pozsonyi egyházé lett, mely azonban – úgy látszik – nem birtokolhatta nyugodtan, mert 1323-ban a vármegye visszaadja a pozsonyi egyháznak. 1324-ben egy oklevélben Nobiles de Beel is említtetnek. 1347-ben az itteni nemesek a község határát szőlőmívelésre adják ki. 1418-ban már a mai nevén szerepel és ekkor a birtok felébe Bazini Miklós fiait, Györgyöt és Miklóst iktatják be. 1448-ban Kiss Miklóst is birtokosul találjuk itt, a kinek birtokrészét Muzsik Mihály zálogban bírja. 1544-ben Földes János örökösei bírják. 1553-ban Literáti Mártoné, 1677-ben a párkányi csatában elesett Szüllő György neje és gyermekei osztozkodnak itteni birtokukon. 1691-ben a Jordán, Horvát és Molnár családok panaszt emelnek kisserényi Serényi András ellen, a birtokukon elkövetett hatalmaskodásokért. Későbbi birtokosai Csáky Imre gróf érsek, Batthyány József gróf herczegprímás, a gróf Hadik, a gróf Reviczky, a gróf Traun és a Szakáll család, azután krivinai Gyiokó Szilárd és végre Xivkovich Emilné szül. Pilta Erzsébet, kinek itt hatalmas arányú, érdekes kastélya van, melyet Csáky Imre gróf érsek a hírneves Fischer von Erlach műépítészszel 1725-ben építtetett, hogy itt, a Nagyszombat és Pozsony között fekvő birtokán megfelelő rezidencziája legyen. Ő szentelte föl a kastély-kápolnát is, melyet Szent Pál életéből vett szép falfestmények díszítenek. E kastélyban, a pozsonyi országgyűlések idejében, a bőkezű főpap fényes udvart tartott és nagy vendégségeket adott, de maga a kastély Batthyány József gróf herczegprímás idejében látta fénykorát. Mai tulajdonosa krivinai Gyiokó Miklos unokája, ki férjével, leányával és vejével, gyülvészi Dadányi Sándorral és ennek gyermekeivel lakja e kastélyt, mely egyébként a Mária Terézia korabeli építészeti műemlékeknek egyik érdekes példánya. A községet 871861-ben tűzvész pusztította. Temploma, úgy látszik, árpádkori. Van itt értékesítő és fogyasztási szövetkezet és zene-egyesület. Ide tartozik Konstantin major. Van saját postája; távírója és a vasuti állomása Szempcz.
Magyarbél. – A gróf Csáky-féle kastély (most Xivkovich Emilnéé).
Saját felvételünk
