Nagysenkvicz.
Nagysenkvicz.
Nagysenkvicz, a Kis-Kárpátok alatt fekszik, 143 házzal és 1109 róm. kath. vallású, tótajkú lakossal. Körjegyzőségi székhely. Hajdan úgy mint Kissenkvicznek, ennek is Sánok volt a neve és Pozsony vár tartozéka volt. Sorsa összefügg Kissenkviczével. Lakosai a XVI. században kipusztultak és Beniczius Miklós 1550-ben horvátokat telepített ide, kik azonban eltótosodtak. Ma is nagyon sok horvát hangzású személynevet találunk itt. Egyik leírója megjegyzi, hogy hajdan a Zrinyiek voltak a földesurai és ennek emlékét az Zrinska Gora nevű hegy tartja fenn. Mi azonban úgy tudjuk, hogy ez tévedés, mert a nevezett hegy tulajdonképen csak egy nagyobb befásított domb, melyen a mult század elején egy Zrinyi nevű birtokos lakott és ő róla nevezték el ezt a dombot Zrinyi-hegynek. 1647-ben már a Pálffyak az urai és most is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. A községben van Gross Samunak szeszgyára és Mahota Józsefnek téglagyára, mely utóbbinak területén gyakran bukkannak őskori leletekre. Temploma ősrégi, de a község pusztulásával az is rombadőlt. Az 1756-iki canonica visitatio szerint a Kostaniczáról idetelepített horvátok a rombadőlt templomot felépítették és várszerűen, lőrésekkel ellátott erős kőfallal vették körül, mely maig is fennáll. A templom tornyát a kereszten kívül félhold is díszíti, mely még a török időkből származik. Az egyház birtokában aranyozott ezüst-monstranczia van 1766-ból, továbbá két régi aranyozott ezüst-kehely, melyek közül az egyik zománczmű és drágakövekkel van díszítve. A község nagyobb része 1879-ben leégett. Nagysenkviczről származik a Kovachich 97család; itt született Kovachich Márton György történetbúvár és törvénytudós, ki senkviczi előnévvel 1799-ben nemességet nyert. Ide tartoznak Csősztelek major, Sárfő erdőőrlak és egy névtelen erdőőrlak. Van saját postája. Távírója Modor, vasúti állomása Modorsenkvicz.
