Nagyszarva.
Nagyszarva.
Nagyszarva, kisközség a Csallóközben, 449 magyar lakossal. Vallásuk róm. kath. A házak száma 41. Hajdani neve Szent-András, Szentandrásfa és Szent-Andrásfalva volt. Mai neve, fölváltva a régivel, csak a XVII. században említtetik először. Legrégibb birtokosául a XV. században a Sárkány családot ismerjük; ennek itt ekkor már véd- és vízművekkel megerősített várkastélya volt, melyet 1570-ben alakíttatott át Illésházy István. Ezek után női ágon a birtokot és a kastélyt Batthyány József gróf örökölte és ugyancsak női ágon került Pongrácz Frigyes gróf tulajdonába, kinek neje Batthyány-leány. A régi várkastély, teljesen átalakítva, ma is kitünő állapotban van és a kert felől való homlokzatát az Illésházy család czímere díszíti. Az ott látható és 1570-ből való latin fölirat szerint Illyésházy István, Liptó vármegye főispánja 98építtette fel II. Miksa császár idejében; ez azonban úgy értendő, hogy akkor építtette újjá a régi várkastélyt. Az 1553-ból való összeírásban a Sárkány családon kívül még több birtokosa szerepel. A Sárkány család 3, Bakics Péter 2, Tóth Tamás 2 1/2, Pethő Antal 2 1/2, Literáty Ferencz 1/2 és Arhnay Miklós 12, 1647-ben pedig Sárkány Miklósné 4 portát bírnak itt. 1521-ben II. Lajos király és neje nászútjok alkalmával megfordultak az itteni várkastélyban, a mikor Sárkány Ambrus fényes bőjti ebéddel vendégelte meg az egész násznépet. A mult század elején az Illésházyaknak itt híres ménesük és juhtenyésztésük volt. Egyháza már 1390-ben a pozsonyi főesperességi plébániák között szerepel. Régi temploma a községen kívül áll és Szent-Andrásnak van szentelve. Belseje román és gót részleteket tüntet fel. Itt nyugszik Ákosházi Sárkány Erzsi, kinek czímeres sírköve 1655-ben készűlt. Ide tartoznak Kisszarva, Kövecses és László major. A községben van posta, távírója Nagylég, vasúti állomása Somorja-Uszor és gőzhajó-állomása Körtvélyes.
Nagyszarva. – Az Illésházy-féle kastély (most Pongrácz Frigyes grófé).
Saját felvételünk
