Pered.
Pered.
Pered, nagyközség a mátyusföldi síkságon, a budapest–bécsi vasútvonal közelében. Egyike a vármegye legrégibb községeinek, melynek nevét először 1138-ban Beregheg alakban, 1211-ben pedig Beruczegu, 1214-ben Brugscug, 1223-ban Beregsceg alakban emlegetik. Állítólag ősi kun telep. 1553-ban az esztergomi érseké, 1647-ben a nagyszombati jezsuitáké, 1787-ben a vallásalapé volt. Itt volt 1849 június 20. és 21-én a híres peredi csata, melyről más helyen van szó. E csata emlékére a falu határában honvédemléket állítottak. A jezsuita-rend eltörlése után a helységet az állam foglalta le és ekként kerűlt azután a mult század elején a pesti egyetem tulajdonába. Lakosai hajdan nevezetes marhatenyésztést űztek. 1694-ben mint nevezetes halásztelep van említve, a hol számos alföldi halászcsalád telepedett meg. Van itt egy nagyobbszabású műmalom és a nép érdekeit czélzó gazdasági népkör. 1831-ben a kolera pusztította a lakosságot. 1849-ben a község a peredi csata lefolyása alatt teljesen leégett, s 1890-ben is nagy tűz martaléka lőn. Katholikus temploma, egy régibb templom helyén, 1803-ban épült. A községnek saját postája van. Távírója és vasúti állomása Vágsellye.
