Szárazpatak.
Szárazpatak.
Szárazpatak, tót nagyközség, körjegyzőségi székhely, 151 házzal és 1161 róm. kath. vallású lakossal. Első nyomára 1296-ban Zubuh néven találunk, a mikor a vöröskői vár tartozéka; ettőlfogva e vár birtokainak a sorsában osztozott. Neve a régi okiratokban Zuha, Zwha, Szuha, Durnbach, Dürnbach, Durnpach, sőt a pápai tizedszedők jegyzékében Zuha helyett Soch alakban is szerepelt. A vöröskői urakon kívül más nemesi birtokosai is voltak. Így 1463-ban Sellendorf Miklós és neje, ugyane században Szuhai Kamberszky Miklós, 1483-ban Podmansoder Kristóf, 1547-ben Zuchai Halthomár György, a Moritzky család, a XVII. században a Cséfalvay, a Spáczay, a Lévay, a Dersffy és a Balogh családok. Ennek is, mint a többi vöröskői várbirtokoknak, idővel a Pálffyak lettek az urai és ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. 1536-ban már mezővárosként szerepel. 1639-ben III. Ferdinándtól vásárjogot nyert. 1663-ban a törökök dúlták föl és 300 lakosát hurczolták rabságba. A Rákóczy-féle fölkelés alatt Rákóczy seregei foglalták el. A községben levő nagy kastély már 1551-ben van említve. Bél Mátyás idejében háromemeletes volt, ma pedig, az emeletes saroktornyokat kivéve, földszintes. Ősi 113temploma, mely már a XIV. század végén fennállott, elpusztult. Mai templomát 1710-ben fejezték be. Az egyház birtokában 1612-ből említésre méltó gótikus kehely van. A község nevét a fent elősorolt alakokon kívül, egyes okiratokban, elvétve Zsófia és Dumpach alakban is találjuk említve. Ide tartoznak Bori vadászlak és a Nagyszombati Szőlőhegy. A községben van posta, de a távírója és a vasúti állomása Nagyszombat.
