Uszor.
Uszor.
Uszor, magyar kisközség a Csallóközben, róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 279, a házainak száma meg 37. Szintén régi község, mely 1282-ben a pozsonyi káptalan egyik oklevelében Uzur néven van említve. Öt évvel később Uzor Benedek fia Pál, pozsonyi kanonok, itteni birtokrészét a pozsonyi Szent Salvator-egyháznak adományozza. 1339-ban Uzori Döme ispán nevében is említve találjuk, 1380-ban pedig Benedictus de Uzor királyi ember nevében. A XVI. század első felében Zalay János és besei Farkas Ignácznak birtoka. A XVI. század közepéről való öszeírásban csak Farkas Ignácz adózik itt 7 1/2 portája. 1647-ben Forgách Jánosné, 1787-ben a Bittó és a Naszvady családok birták. Később németeket telepítettek ide és ekkor Austern német nevével is találkozunk; de ismét visszamagyarosodott és a mult század elején a Naszvady és az Udvarnoky örökösök, u. m. a Bittó, Petőcz és a Sárkány családok voltak a nemesi birtokosai. Ide tartozik Fakó puszta is, mely már az Olgyaiaknak 1355-iki egyezséglevelében szerepel. Később az Esterházyak lettek az urai. A községben ma Pongrácz Frigyesné grófnőnek van nagyobb birtoka. A lakosok gazdakört tartanak fenn. A községben csak kápolna van, mely 1883-ban épült, holott egyháza már 1390-ben említve van és a Pázmány-féle jegyzékben is a régiek között szerepel. A határban ásás közben nagyon sok csontvázat találnak, melyek tömegesen fordulnak elő. A lakosok azt hiszik, hogy valamely harczban elesettek maradványai. Erre azonban történeti adatok nincsenek. A község postája Somorja, távírója és vasúti állomása Somorja-Uszor.
