Brunszwik.
686Brunszwik.
Brunszwik. (Korompai gróf.) Első ismert őse Tóbiás (1622–25), Thurzó Szaniszló udvari embere. A család fényét Antal alapította meg. 1747-ben kir. személynöki itélőmester, aranysarkantyús vitéz, utóbb a Szent-István rend vitéze, Esztergom vármegye főispáni helytartója, kanczelláriai tanácsos. 1775 október 7-én grófi rangra emeltetett elsőszülöttségi joggal. Antal két fia 1790-ben összes utódaikkal megerősíttetett a grófi méltóságban. A család a XIX. század első felében a korompai uradalmat bírta, honnan előnevét is vette. Czímer: (1775. grófi) Négyelt paizs, szívpaizszsal. Abban kékben, zöld alapon aranykaróra futó érett fürtökkel megrakott szőlőtő felé lépő s azt evő aranyszarvú fehér bárány. Nagypaizs: 1. és 4. aranynyal és kékkel vágva, fent a vágási vonalból kinövő, befelé fordult fekete sas, lenn aranynyal és veressel két sorban nyolcz koczkára osztott pólya. 2. veresben, befelé fordult pánczélos kar, markában három ezüst-hegyű s aranytollú nyíllal. 3. veresben, zöld halmon arany-markolatú kardot tartó, könyöklő pánczélos kar. Három sisak. Sisakdíszek: I. két ezüsttel és kékkel váltakozva vágott elefántagyar között a szivpaizsbeli szőlőtő és bárány. Takaró: kékezüst. II. paizsbeli sas növekvően. Takaró: feketearany. III. A harmadik mezőbeli kar. Takaró: veresezüst. Paizstartók: két nőalak, jobbról Justitia karddal s mérleggel, balról Fortitudo, felül tört oszloppal.
Brunszwik.
