Esterházy.
Esterházy.
Esterházy. (Galáthai herczeg és gróf.) A Salamon-nemzetségből származik. Közös törzsből ered az Illésházy, a zalamegyei Salamon és harkályi Salamonvári (Salomvári), a veszprémmegyei Salamonfai családokkal. Első ismert őse Mokud (1186), III. Béla király pristaldusa. A család ősi fészke a Csallóköz. 1239-ben Alsóhadalja földjén, 1242-ben Salamon-faluban, 1248-ban Vatha és Salamon helységekben birtokos. A család a XVI. században emelkedik. Benedek neje: galánthai Bessenyei Ilona volt, kitől fia Ferencz, Pozsony vármegye alispánja (1580), kinek Illésházy Zsófiától négy fia született: Miklós a nádor, a család nagyságának megalapítója (szül. 1582 Galánta, † 1645 Nagy-Höflány), Gábor, Dániel és Pál. Gábor ága, Farkas nevű fiával (1607) kihalt. Dániel (szül. 1580 † 1654), aranysarkantyús vitéz, a cseszneki ágat alapította. Pál (szül. 1581 † 1641), a zólyomi ág őse. Rangemelések: Miklós nádor és testvérei 1613-ban bárói, Miklós 1626-ban grófi rangra emeltetett. A Fraknói ágból Miklós nádor második fia: Pál nádor 1687-ben herczegi rangot nyert. A cseszneki ágból János 1683-ban grófi, Imre és Gáspár 1715-ben, Péter 1715-ben, László és János 1721-ben grófi rangra emeltettek. A zólyomi ágból István báró fiai 1715-ben nyernek grófi rangot. Pozsony vármegyében a fraknói grófi ágazat terjeszkedett, melyet Ferencz, Miklós nádor fia, aragysarkantyús vitéz, zalai és somogyi főispán (sz. 1641 † 1685) alapított. A fraknói grófi ágat Ferencz hasonnevű utóda (†1758) aragygyapjas vitéz, tárnokmester terjesztette tovább, kinek két fia közül Miklós (szül 1711 † 1764) koronaőr, az idősebb vagy tatai Ferencz (szül. 1715 † 1785) főkanczellár és horvát bán, az ifjabb vagy cseklészi ágat alapította. Ferencz fia Ferencz (szül. 1759 † 1815), mosonyi főispán. Herczeg Grassalkovich Erzsébettől származott fia Károly (szül. 1799 † 1856), cs. k. kamarás, a Szent István-rend vitéze, Győr vármegye főispánja, terjesztette tovább a cseklészi ágat. Károly fiai: Antal (szül. 1820), cs. kir. kamarás, a főrendiház ör. tagja; Ferencz (szül. 1823); Ernő (szül. 1826), a főrendiház ör. tagja és Károly István (szül. 1847), a főrendiház ör. tagja, Ábrahámon birtokos. Antal fia: Mihály (sz. 1853), a magy. főrendiház ör. tagja, több izben országgyűlési képviselő, stb. A család a XVIII. században Szempcz, Esterháza, Cziffer, Szent-Ábrahám, Beketfalva (kastély), Galánta, Kossut, Vízkelet (mind a három helységben kastély), Cseklész (kastély), Szered, Kajal helységekben volt birtokos, ezeken kívül Nagy-Magyar, Tárnok, Vatta helységekben, Újfalu és Fakó pusztákon, Újhely-Jókán, Alsó- és Felső-Jányokon, Taksonyban, Vezekényben, Boldogfalván, stb. bírt földesúri joggal. Czímer: (grófi) kékben, aranyleveles koronán áló koronás arany-griff, felemelt jobbjában arany véddoronggal ellátott görbe kardot, baljában három zöldszárú és levelű, aranynyal futtatott veres rózsát tart. Sisakdísz: paizsbeli kinövő griff. Takarók: kékarany-veresarany.
Esterházy.
