Illésházy.
Illésházy.
Illésházy. (Illésházi gróf.) A Salamon nemzetségből származik. Közös eredetű a gróf Esterházyakkal. A XV. századtól kezdve mindegyre nagyobb szerepet játszik hazánk történetében. Mátyás (1490) gyulafehérvári prépost. György Pozsony vármegye követe, a rákosi országgyűlésen. Fia György 1526-ban Mohácsnál esett el. Tamás (1540) Pozsony vármegye alispánja. István (szül. 1540, † 1609) Pálffy Miklós alatt vitézkedett s annak levelezője volt. 1573-ban Pozsony vármegye alispánja; 1577-ben kamarai tanácsos; 1582-ben Lika várát, 1600-ban a trencséni uradalmat szerezte meg, 1593-ban grófi rangra emelkedett, de előzőleg Liptó vármegye örökös főispánja lett. 1608-ban nádorrá választatott. Gáspár († 1648), előbb Bethlen híve, majd katholikus hitre tért, utóbb grófi rangot nyert. Gábor (1655) főispán. György (1659–62) 691kir. főasztalnokmester. Miklós 1678-ban grófi rangra emeltetett, 1715–23 kanczellár. József (1730) kir. főasztalnokmester. János a hétszemélyes tábla ülnöke († 1800). István (szül. 1762, † 1838) a család utolsó fisarja, 1790-ben Trencsén vármegye követe, 1800–1822 Trencsén és Liptó vármegyék főispánja. 1808-ban az aranygyapjas-rend vitéze. Pozsonyvármegyei uradalmát a Batthyányiak örökölték. A család terjedelmes birtokok ura volt Pozsony vármegyében. A XVIII. században a következő helyeken volt birtokos: Szentmihályfalva, Albár, Nagy-Magyar, Bél-Vata, Illyésháza, Német-Gurab (azelőtt a Pálffyaké), Alsó-, Felső-Jánok, Tonkháza, Nagy-Légh, Kis-Senkvitz. A XIX. században: az említetteken kívül Csölösztő, Kiliti, melyek a nagyszarvai uradalom tartozékai voltak. Czímer: (grófi) kékben aranyleveles koronán nyakán nyíllal átdöfött, koronás fekete sas, mellén vérnyomokkal. Sisakdísz: paizsbeli sas. Takarók: fekete-arany, fekete-ezüst.
Illésházy.
