Majláth.
693Majláth.
Majláth. (Székhelyi gróf.) A család múltját a Bars vármegyét tárgyaló kötetben ismertettük. Pozsony vármegyébe a család a XVIII. század első felében költözött. Az 1755. évi összeírásban János van felvéve a vármegye nemesei között. A pozsonyvármegyei ág György kir. személynöktől származik (szül. 1752, † 1821), ennek fia György (szül. 1786, † 1861) országbíró, a Szent István-rend nagykeresztese. Csupán egy fia és három leánya maradt. György (szül. 1818 decz. 7., † 1883 márcz. 24), az aranygyapjas rend vitéze, a Szent István-rend nagykeresztese, országbíró, a főrendiház elnöke. Fiai: György (szül. 1854), Esztergom vármegye volt főispánja, József (szül. 1858) főrendiházi tag, István, Géza (szül. 1860), tartal. sorhajó-hadnagy és Gusztáv Károly (szül. 1864) erdélyi püspök. György országbíró fiai: 1885 okt. 3-án, Sarolta leánya: 1890 febr. 12-én grófi rangra emeltettek. A család Zavar és Alsó-Lócz helységekben birtokos. Czímer: hasított paizs, elől kékben, hármas zöld halmon, nyelével felfelé álló ezüst-horgony, melynek közepére arany korona van húzva, a korona nyílásán át jobbról zöld olajág, balról hegyével felfelé álló aranymarkolatu kard van keresztbe dugva. Hátul ezüsttel és veressel koczkázott mező. Három sisak. Sisakdíszek: I. (középső) három fehér strucztoll. Takaró: kékarany-veresezüst. II. és III. egy-egy fekete szárny. Takarók: 2-iknál: kékarany, 3-iknál: veresezüst.
Majláth.
