A türelmi rendelet után.
A türelmi rendelet után.
Mikor aztán 1781-ben megjelent a József-féle türelmi rendelet mely sok korlátozással ugyan, de mégis szabadabb vallásgyakorlatot enged a protestánsoknak, a somogyi részeken is új életre kelnek az ág. hitv. evang. gyülekezetek. Egymás után épülnek templomok, iskolák, paplakok és tanítólakok. Felvirul a hitélet és hatalmas fejlődést vesz az iskolaügy, melyet még az üldözés nehéz napjaiban sem hanyagoltak el.
Hrabovszky Sámuel, dunántúli szuperintendens, 1789-ban sorra látogatja a somogyi evang. gyülkezeteket. És régi írásainkból azt olvassuk, hogy e gyülekezeteknek esperese az 1796. évben Bakus Mihály surdi lelkész volt.
Majd a XIX. század elején Balliér István porrogszentkirályi lelkészt választották a gyülekezetek esperesnek. Az ő főhatósága alá tartoztak: Gyékényes, Iharosberény, Légrád, Porrogszentkirály, Surd, Nemespátró, Szepetnek és Vése. Ez utóbbi egyházközségnek egyik fiókegyházában, Niklán, lakott 1808–1836-ig az evang. egyháznak egyik kiváló tagja, Berzsenyi Dániel, is.
A harminczas években a somogyi esperesi székben Pongrácz Ferencz gyékényesi lelkész ül. Őt követte a buzgó és erőskezű Andorka János iharosberényi lelkész, ki 1863-tól 1890-ig viselte a megyében az esperesi tisztséget. Az ő hivataloskodása alatt lett anyagyülekezetté Sand és Nagykanizsa is, mely utóbbi egyházközségben kezdő evang. tanítóként működött egy kis ideig a később oly nagy hírre emelkedett Péterfy Sándor, a ki hatalmas alkotásaival méltán kiérdemelte „a tanítók atyja” megtisztelő nevet.
Andorka János nyugalomba vonulása után a gyülekezetek bizalma 1890-ben Németh Pál vései lelkészt választotta meg esperesnek, ki azóta megszakítás nélkül, buzgón adminisztrálja a vármegye nyugati részén levő gyülekezeteket, melyekhez az utolsó három évtizedben, tehát még Andorka János espereskedése alatt is, több horvát-szlavonországi ev. egyházközség is csatlakozott.
Az esperesség, a József-féle türelmi rendelet alkalmazása után, felügyelőket is választ magának. Így már 1814-ben látjuk, hogy Véssey László együtt megy elnöktársával: Ballier esperessel a gyülekezetek, templomok, iskolák látogatására. Ugyanezt teszi hivatali utódja, Véssey Ferencz egyházmegyei felügyelő is, az akkori esperessel, Pongrácz Ferenczczel, az 1836-ik évben.
Majd Véssey Lajos lesz az esperesség felügyelője és e tisztet 1861-ig viseli, a mikor a hívek Kund Vincze fajszi nagybirtokost választják meg az egyházmegye felügyelőjévé, ki 1869-ig fáradozott eme állásában. Utána 1870-től 1889-ig, tehát 19 éven át Vései Véssey Sándor szőkedencsi, illetve szőcsényi nagybirtokos viseli a felügyelői méltóságot s vezeti Andorka esperessel, nagy ügyszeretettel az egyházmegyét.
