Ág. h. ev. egyház.
Ág. h. ev. egyház.
Mindamellett, hogy a vármegye területén levő egyházak, a melyek az újított hithez tartoztak, a herczegszőllősi zsinaton (1556) a helvét hitvallást fogadták el, a XVII. században már találunk oly helyekre is a vármegye területén, a hol az ágostai hitvallást követték.
A vármegyei ágostai hitvallású egyház történetére vonatkozólag Mesterházy Sándor nemespátrói evang. lelkész a következő adatokat bocsátotta rendelkezésünkre:
A XVI–XVII. századokban alakult ág. hitv. evang. gyülekezeteink több lelkészének nevét is ismerjük. Így tudjuk, hogy Berényben 1608-ban Telekesy Benedek, Marczaliban 1625-ben Szakonyi Vég János, Szentkirályon 1626-ban Légrádi György, Taranyban 1631-ben Kenyeres István, Iharosban 1631-ben Simonides Tamás, Udvarhelyen 1643-ban Czeglédy György, Csurgón 1632-ben Révkomáromi Horváth András, Surdon 1625-ben Muraközi Miklós, 1643-ban Károly Ferencz, 1646-ban Perlaky György és Nemespátróban 1703-ban Perlaky János volt a lelkész.
A vármegye éjszakkeleti részén levő evang. gyülekezetekben, mint Tabon Velits Péter, Tomcsányi György, Mansznitzius János, Schiegler József és Vörös, Bábonyban Farkas Fr., Szilvágyi István, Kötcsén Hármonia Mihály viseltek 1742, illetőleg 1750-ig lelkészi hivatalt. Virágzó evang. gyülekezetek voltak Zákányban, Ötvösön és Szob községben. Vésén is korán alakult evang. egyházközség, hol különösen a Véssey család támogatta azt és a hol 1750-ben Paxi N. volt a tanító, valamint Gyékényes faluban is.
