Hőke Lajos.
Hőke Lajos.
Hőke Lajos, történetíró, megyei aljegyző, szül. 1813 decz. 15-én Endréden. Tanulmányait Gyönkön és Debreczenben végezte. Előbb theológiát tanult, majd a jogi pályára lépett, 1838-ban a pesti királyi táblán juratus lett és 1840-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Ezután nyolcz évig báró Majthényi László barsi főispánnál volt nevelő. A szabadságharcz után, a melyben nemzetőrként küzdött, Pestre került, hol a vármegye cs. kír. főnökségénél kapott hivatalt; innen 1854-ben Szolnokra ment, vármegyei titkárnak. Itt időzése alatt írta Kis tükör czímű földrajzát (1857) és az Általános földrajzot (1861). 1861-ben Hont vármegyében megválasztották aljegyzőnek, később levéltárnoknak. Mint ilyen nagyon széleskörű történeti kutatásokkal foglalkozott, és nagyszámú, értékes történeti czikket közölt, főleg Hont vármegye multjáról, a „Magyar Sion”-ban, a „Fővárosi Lapok”-ban, a „Vasárnapi Ujság”-ban és a „Századok”-ban. Meg akarta írni Hont megye monografiáját, de nem készült el vele. (Kéziratát a vármegye levéltárában helyezte el.) 1869-ben nyugdíjaztatta magát és ezentúl rokonainál tartózkodott Dombóváron, Kaposvárott és Csurgón, hol 1891 nov. 20-án meghalt.
Történeti, ethnográfiai, politikai, kritikai, irodalomtörténeti és pedagógiai czikkeinek száma egész kis könyvtár. Önálló művei: Elemi oktatástan. Buda, 1847. – Kis tükör, az ausztriai birodalmat, különösen Magyarországot mutató. Buda, 1857. – Magyarország újabbkori történelme 1845–1892-ig. Átdolgozva és kibővítve kiadta Szabó Ferencz, Nagybecskerek, 1893, Két köt. – Számos értékes történeti munkája fennmaradt kéziratban.
