Sárközy István.
Sárközy István.
Sárközy István, megyei alispán, az irodalomnak nagy pártfogója, szül. 1759 ápr. 22-én Kisasszondon. A jogot elvégezvén, a katonai pályára lépett, de ezt csakhamar odahagyta, megyei szolgálatba szegődött és Somogyban 1785-ben aljegyző, 1786-ban ellenőr, 1790-ben táblabíró, 1794-ben főbíró, 1824–36. Somogy vármegye alispánja lett. 1837-ben a consiliarius czímet kapta. Mikor II. József halálakor a koronát Bécsből visszahozták, ő is tagja volt a koronát őrző nemességnek. Nemcsak a megyei, hanem az egyházi életben is nagy érdemei vannak. 1793-ban a belsősomogyi ref. egyház gondnokául választotta meg és ez időtől kezdve haláláig, 52 évig, a legnagyobb buzgalommal szolgálta egyháza ügyeit. A csurgói gimnázium alapításában is nagy része van. A tudományokat és irodalmat kedvelő emberként, barátságban és levelezésben állott kora legtöbb írójával, kiket jótanácscsal és, ha kellett, pénzzel is támogatott. Kazinczy igen nagyrabecsülte a nemes gondolkodású, műveltlelkű alispánt, kivel élénk levelezésben állott. Sárközy nagybajomi kastélya szellemi középpontja volt az egész Dunántúlnak, s abban az időben az ország majdnem minden nevezetesebb írója megfordult ott. Berzsenyi Dániel, Pálóczi Horváth Ádám állandó jóbarátságban voltak vele. Legnagyobb figyelemmel és szeretettel karolta fel Csokonai Vitéz Mihályt, a kit egy egész évig vendégül látott házánál. Ő szerezte meg Csokonainak a csurgói gimnázium preczeptori állását is. Meghalt 1845 aug. 29-én Nagybajomban.
Mint irodalomkedvelő, maga is fordított néhány költeményt Blumauer és Schubert műveiből. – 1811-ben kiadott egy Somogy vármegyére vonatkozó Távolságelőadó Könyvecskét. – Kéziratban megmaradt a debreczeni ref. főiskola könyvtárában a Gall József dr. koponyatudományából kiszedegetett nevezetességek stb. czímű munkája. – Kazinczy Ferenczhez írt leveleit kiadta a Magy. Tud Akadémia.
