Szterényi József.
Szterényi József.
Szterényi József, v. b. t. t., nyug. m. kir. keresk. min. államtitkár, közgazdasági író, szül. 1861 nov. 25-én Lengyeltótiban. Tanulmányainak végeztével két évig külföldön tartózkodott, hol főleg közgazdasági tanulmányokkal foglalkozott. Innen hazatérvén, Brassóban 1885-ben egy magyar politikai lapot: a Brassót alapította, melyet 1889-ig szerkesztett. Ugyanebben az időben alakította az Erdélyrészi Ipar- és Kereskedelmi Egyesületet, melynek főtitkára volt. Többször beutazta Románia, Szerbia, Bulgária, Törökország, Anatolia stb. keleti országokat, hol a közgazdasági viszonyokat tanulmányozta. 1890-ben a kereskedelmi miniszterium hivatalnoka lett, a hol különösen a háziipar fejlesztése körül szerzett nagy érdemeket és általában a mai iparpolitikának ő vetette meg az alapját. 1896-ban az ipari szakoktatás főigazgatója lett, 1898-ban osztálytanácsossá, a következő évben pedig miniszteri tanácsossá nevezték ki. Az 1897-iki brüsszeli nemzetközi kiállításon a magyar társadalomgazdasági osztályt ő szervezte és az itt tartott kongresszusokon ő képviselte Magyarországot. Nagy érdemei vannak a hazai gyáripar fejlesztése körül. Kiváló szaktehetségének legfényesebb alkotása az 1904-ben a képviselőház elé terjesztett memoranduma az iparfejlesztésről. 1906-ban Kossuth Ferencz akkori kereskedelmi miniszter őt nevezte ki politikai államtitkárrá. Őfelsége 1908-ban a v. b. t. t. méltósággal tüntette ki.
Rendkívül nagy és sokoldalú szakirodalmi tévékenységet fejtett ki. Kodifikáczionális munkálatai közül kiváló az 1899: XLIX. t.-cz. a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesüléséről; a balesetbiztosításról készített törvényjavaslata, továbbá az ipartörvény módosítása, mely a legnagyobb hazai kodifikáczionális munka. Szerkesztette a „Magyar Iparoktatás” czímű szaklapot, az „Ipariskolai Könyvtár” cz. tankönyvgyűjteményt és az „Iparosok Olvasótárá”-t; főszerkesztője volt a „Mintalapok iparosok és ipariskolák számára” czímű vállalatnak; szerkesztette a „Magyar Közgazdasági Értesítő”-t, mely németül és francziául is megjelent. Munkatársa volt a ,,Közgazdasági Ismeretek Tárá”-nak és a Pallas Nagy Lexikonának.
Az említetteken kívül önálló művei: A takarékszövetkezetekről. 1884. – Törökország kereskedelemjogi viszonyai. – Az iparoktatás külföldön. I. Ausztria és Baden. Tanulmány. Bpest, 1895. – A háziipar- és kézügyességi oktatás Magyarországon. U. o. 1896. – Magyarország nagy- és mezőgazdasági ipara. U. o. 1895. – Az iparoktatás Magyarországon. Számos a szöveg közé nyomott képpel U. o. 1897. – L’industrie et l’enseignement professionnel et commercial en Hongrie. U. o. 1897. (Németül: U. o. 1897.) – Magyarország iparoktatásának térképe. U. o. 1897. (Franczia czímmel is.) – Az ipari és kereskedelmi oktatás az ezredéves kiállításon. U. o. 1898. (Különny. Matlekovics: „Az ezredéves kiállítás eredménye” cz. kiállítási nagy jelentés IX. kötetéből.). – Magyar iparoktatási Évkönyv. U. o. 1897. és 1898. U. o. – Protection légale des travailleurs en Hongrie. U. o. 1900. – L’Enseignement industriel et professionnel de la Hongrie. U. o. 1900. Képekkel. – Az iparoktatás az 1899–1901. években. Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. miniszter. U. o. 1901. Színes képekkel. – Iparfejlesztés. U. o. 1902. (Németül: u. o. 1902.) – A kormány kisipari programmja. U. o. 1907. (Németül: u. o. 1907.)
