Tóth Ágoston.
Tóth Ágoston.
Tóth Ágoston (Felsőszopori), honvédezredes, hadtudományi író és hírneves topografus, a M. Tud. Akadémia levelezőtagja, szül. 1812-ben Marczaliban. Gimnáziumi tanulmányainak bevégzése után, a katonai pályára lépett. 1834-ben dandársegéd-tisztként Bécsbe helyezték át. 1843-ban főhadnagyi ranggal a törzskarba osztották be, hol főleg térképkészítéssel foglalkozott. A szabadságharczban több csatában vett részt, ezredesi rangot nyert és végül Erdély katonai kormányzója lett. A fegyverletétel után a haditörvényszék 18 évi várfogságra ítélte. 1858-ban kegyelmet nyervén, Olmützből visszatért hazájába, hol előbb gazdasággal foglalkozott. 1867-ben kinevezték a közlekedési minisztériumba főmérnökké és megbízták a topografiai osztály szervezésével. Térképei és domborművei az antwerpeni földtani kongreszszuson és a bécsi világkiállításon nagy kitüntetésben részesültek. A pesti egyetemen külön tanszéket állítottak számára, hol főleg a tereptant, térképolvasást adta elő. 1870-ben a közlekedési minisztérium osztálytanácsosának és a topografiai osztály igazgatójának nevezték ki. A következő évben az Akadémia levelező tagjául választotta meg. A Földrajzi Társulat megalapításában nagy része volt és megalakulása után elnöke lett. Nyugalomba vonulván, Gráczban élt 1889 jún. 9-én bekövetkezett haláláig.
Számos térkép készítésén kívül önálló művei: A köztársaság. Kolozsvár, 1849. – A magyar katonai nevelés és a Ludoviceum felállításának ügye. Pest, 1869. – Szózat Magyarország harczratermett ifjúságához. U. o. 1869. – A helyszínrajz és földépítkezés történelme, elmélete és jelen állása. Utazási eredmény. Bécs, 1869. – Az európai nemzetközi fokmérés és 270a körébe tartozó geodaetai munkálatok, térképpel. Pest, 1870. – Jelentés az európai nemzetközi geographiai gyűlésről. Buda, 1871. – A földképkészítés jelen állása, a mint képviselve volt az antwerpeni kiállításon. U. o. 1872. – Az alsó Duda Új-Palánkától a Vaskapuig. Bpest. 1875.
Tóth Ágoston. (Az Orsz. Képtárból.)
