Várady Ferencz.
Várady Ferencz.
Várady Ferencz (Sárosi), író és hírlapíró, szül. 1860-ban Kaposvárott. 1877-ben jelent meg Pécsett első verseskötete. 1880-ban a „Pécsi Figyelő” munkatársa lett. 1884-ben átvette a lap szerkesztését s 1890-ig állott e lap élén. 1884-ben „Veréb Jankó” czímen képes heti élczlapot alapított és szerkesztett, és tartott fenn 1890-ig. 1886-ban a pécsi országos dalünnepek idején „Emléklapok” czímen alkalmi napilapot szerkesztett s Pécs város első műtárlatát rendezte. Az 1888-iki pécsi kiállítás alatt „Kiállítási Értesítő” czímen napilapot szerkesztett. 1892-ben megindította a „Pécsi Napló”-t, a Dunántúl első politikai napilapját, mely maig is fennáll. Ugyanez évben „Kézirat Vidéki Lapok Részére” czímen kőnyomátos lapot indított. 1898-ban megalapította és szerkeszti „Baranyavármegye Hivatalos Lapjá”-t. Megírta Baranya Multja és Jelenje czímen két hatalmas kötetben a vármegye monografiáját, a miért a vármegye 1899. évi április hó 10-én tartott közgyűlésén jegyzőkönyvi köszönetet mondott. Több népdalát megzenésítették s éneklik az országban. Mint ornithologus, a természettudományi ismeretek terjesztésére felolvasásokat tartott s nagy fáradtsággal és pénzáldozattal honosított és fenntartott élő exotikus madárgyűjteményével kiállitásokat rendezett. Az 1888-iki és 1907. évi pécsi kiállításokon ornithologiai kiállításával első díjat (grand prix), díszoklevelet nyert. Az 1890. évi II. nemzetközi ornithologiai kongresszus magyarországi bizottságába és a Budapesten rendezett élőmadár-kiállitás albizottságába beválasztották. A 275„Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége”, melynek megalakításától tagja, 1906-ban igazgatósági tagjává választotta. A „Dunántúli Közművelődési Egyesület”-nek választmányi tagja. A „Pécs-Baranyai Múzeum-Egyesület”-nek egyik megalakítója és választmányi tagja. A „Mecsek-Egylet” madárvédő-osztályának 1905-től 1911-ig elnöke s a madár- és állatvédelem propagálásán ernyedetlen buzgalommal fáradozik. A „Baranyamegyei Jegyzők Egyleté”-nek tiszteletbeli tagja. A „Baranyamegyei Hadastyán Betegsegélyző-Egylet”-nek tiszteletbeli tagja, a színügyi bizottság tagja 1913-ig, a pécsi református egyház tanácsosa, a Kossuth-szobor, valamint a Franczia-emlékmű bizottságának tagja volt. Csaknem minden hazafias és kulturális irányú mozgalomban résztvett.
Szépirodalmi munkái önálló kötetekben a következő czímek alatt jelentek meg: Versek, 1877. – Ujabb költemények, 1879. – Tavaszom virágai, 1882. – Rímek és prózák, 1883. – Lant, 1884. – Tövisek, 1886. – Rokonok, 1888. – Emlékül, 1889. – Hulló levelek, 1892. – Panasz, 1895. – Karczolatok, 1897. – Terefere, 1902. – Röptében, 1904. – Várady Ferencz versei, 1906. – Buborékok, 1910.
Xantus János. (Az orsz. Képtárból).
Zichy Mihály.
Zichy Mihály ifjúkori önarczképe. (Vende Ernő gyűjteményéből.)
Zichy Mihály zalai kúriája.
