Nagyatádi kórház-alap.
Nagyatádi kórház-alap.
Nagyatádi kórház-alap. Csorba József dr. néhai fizikusnak 1857-ben megjelent munkájában találjuk hogy „Nagyatádon a szent-ferenczrendiek zárdájában van a Czindery családtól alapított intézet, mely kórház nevet visel ugyan, de a 231benne lévők csak táplálást és semmi orvosi ügyeletet nem élveznek. A tőkékre, költségekre és számadásokra pedig a kormány gyakorol felügyeletet”. A vármegyei levéltárban levő iratok szerint pedig a budai helytartótanács 1802-ben 3570. szám alatt megküldte a vármegyének Adamovics Erzsébet, Czindery Donát özvegye, végrendeletének másolatát és értesítette, hogy nevezett 6000 frt alapítványt tett, melyből 1000 frt az atádi Czindery-birtokon felállítandó kórházra, 5000 frt pedig öt szegénynek ottani ápolására fordítandó és hogy ez összeget és a végrendelet végrehajtását Czindery Rókusra vagy özvegyére bízta. Mivel pedig a nevezettek a végrendeletet mindezideig nem teljesítették, a vármegye intse meg őket és ha ez nem használna, tiszti pert indítson ellenük. Hogy mi lett ezzel az alapítványnyal, azt nem tudni; a vizsgálatot azonban elrendelték. 1895-ben Éhn Sándor nagyatádi főszolgabiró elhatározta, hogy egy Nagyatádon felállítandó járási kórháznak alapot teremt. Az alapot a községi utak mentén növő fű árának összegyűjtéséből kezdte megteremteni. A községek közgyűlése 1896-ban a fűbért felajánlotta és felkérte Éhn Sándort, az alapnak további kezelésére, mely akkor 9 drb. magyar aranyjáradékból, 2097 K értékben és 138 K 30 fill. készpénzből állott. Az alap, további kezelés végett, a vármegyéhez kerülvén, azóta elérte 13.215 K 12 fillért. Máris mozgalom indult meg, hogy ez alapból községi járványkórház építtessék, melyben a tüdőbetegeket gondozó helyiségek is elhelyezést nyerjenek.
