Alsósegesd.
Alsósegesd.
Alsósegesd. A nagyatádi járásban fekvő magyar kisközség. Házainak száma 226, lakosaié 1014, a kik nagyrészt ref. vallásúak. Postája és távírója Felsősegesd, vasúti állomása helyben van. Már a tatárjárás idejében fennállott. Kálmán herczeg 1241-ben, a sajómenti ütközet után, megsebesülve, ide vitette magát, majd innen Dalmácziába vonult. Maga IV. Béla király is, midőn a tatárok elől menekülve, nejével és fiával, Istvánnal, Hainburgban találkozott, velük Segesdre vonult s itt megpihenve, tovább folytatta útját Dalmácziába. E község a középkorban városi kiváltságokat élvezett s a hozzája tartozó kerülettel együtt, a királynék udvartartásának ellátására rendelt birtokként vált ki Somogy vármegyéből. A segesdi kerület ispánja 1265-ben szerepel első ízben. Segesd 1269-ben is még csak királyi birtok (praedium) volt. 1291-től Fennena királynéé, III. Endre király 35anyjáé volt. 1295-től a királynék birtokaként, a királynéktól rendelt ispán és ennek tisztjei hatósága alatt állott. 1348-ban Nagy Lajos király itt találkozott anyjával, midőn a nápolyi hadjáratból visszatért. 1389-ben már szabad királyi város volt. Ugyanakkor Mező-Laki Zámbó Miklós kir. tárnokmester kapta Zsigmond királytól cserében, de özvegye, Erzsébet, 1396-ban, bizonyos elengedett kamaranyereség fejében, visszabocsátotta azt a király kezébe. Azután egy ideig Losonczi István özvegyének a birtokában is volt. 1404-ben Zsigmond király Marczali Miklós volt erdélyi vajdának és rokonainak adta zálogba 8020 frt-ért, majd 1417-ben örök adományul. Ettől kezdve a Marczaliak, 1474-től pedig a Báthoriak bírták. 1488-ban királyi birtok. 1495-ben ismét a Báthoriaké s 1550-ben Báthori András, 1583-ban Ungnád Kristóf birtokában találjuk. 1554-ben a török hódoltsághoz tartozott. 1391-ben tünik fel a ferenczrendűeknek a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt monostora, melyről Marczali János 1455-ben kelt levele is megemlékezik. A ferenczrendi templom 1295-ben épült és az itteni plebániáról 1320-ban van első ízben említés. Egy 1474-ben kelt oklevél szerint a plebániatemplom Szent Mihály tiszteletére épült. A XVI. század második felében a török támadások ellen erődítvényt emeltek itt, melyet Segesdvárnak neveztek. Ezt a szigetvári bég 1591-ben váratlanul meglepte és elfoglalta, de 1594-ben a törökök ismét elhagyták a várat. Ez időtől kezdve két Segesd volt: Segesdvár, a mai Alsósegesd és Segesdváros, a mai Felsősegesd. Mindkét helység a török hódoltsághoz tartozott, mindamellett a XVII. században gróf Nádasdy Ferencz zalaszentgyörgyi várához is adózott. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte a királytól. Egy 1703. év előtti összeírásban Segesd városa és Polgár-Segesd helységek szerepelnek és mindkettő gróf Széchenyi Györgyé. 1715-ben Segesdváron 19 háztartást találtak. Jelenleg is gróf Széchenyi Bertalan a legnagyobb birtokosa. A községbeli ref. templom a XVIII. század elején épült. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartozik Alsóbogát-puszta, melynek helyén a középkorban Bogát nevű helység feküdt, a melyről első ízben 1229-ből van adatunk. 1336–1742-ben a pannonhalmi apátság birtoka, de ezenkívül a székesfehérvári káptalan is birtokosa volt. A XVI. században még megvolt és az 1573–74. évi török defter szerint még 4 házból állott. A községhez tartozik még az Alsósegesdi-Szőlőhegy nevű lakott hely is.
