Belezna.
Belezna.
Belezna. A vármegye délnyugati sarkában fekvő magyar kisközség. Házainak száma 269 és leginkább róm. kath. vallású lakosaié 1542. Postája és vasúti állomása Zákány, távirója Murakeresztúr. Első ízben az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő, a segesdi kerület plebániái között. A XIV. században már a Beleznay család birtoka. 1450–51-ben a Beleznay családból Péter és Tamás özvegye szerepelnek itt. Az 1536. évi adólajstrom szerint Horváth György, Beleznay Máté özvegye, Thörök Ferencz és Heranth Ferencz, 1550-ben pedig Beleznay Farkas, Török Ferencz, Horváth János és Csipcsey Pál voltak a földesurai. 1660-ban az Istvánffy család birtokában találjuk. 1715-ben 6 háztartás volt e helységben. 1715-ben a Malik családé, 1726-ban a kir. kincstáré és 1733-ban Szentpéter-pusztával együtt Mlinarics Miklósé. 1767-ben báró Sigray Károly és Beleznay János, 1773–76-ban báró Sigray Károly főispán, 1835-ben gróf Festetics László volt a földesura. A Festeticsek után a Horváth és a báró Rüffly család birtokába került. Jelenleg a Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztárnak és Légrád községnek van itt nagyobb birtoka. A községbeli két kúria közül az egyiket még a Beleznay, a másikat a báró Rüffly család 1860-ban építtette. A róm. kath. templom 1909-ben épült. A lakosok önkéntes tűzoltó egyesületet és Polgári Olvasókört tartanak fenn. A községhez tartozik: Kakonya-puszta, melynek helyén a középkorban népes falu állott. 1268–1296-ig a Hahót-nemzetség birtoka. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint plebániája volt és temploma a hagyomány szerint 1560 táján pusztult el. 1349-ben a helységet a Hahót-nemzetségtől a Guth-Keled nembeli Felső-Lendvai Miklós fiai, Amadé és János, akarták megszerezni, Balogh nevű birtokukért. 1405-ben a Szerdahelyi Dersfi családé. 1476-ban Szerdahelyi György egyezkedik a Batthyányakkal itteni birtokai fölött. 1506-ban néhai Dombai Dávid itteni birtokait II. Ulászló király eladományozza. 1733-ban puszta és Festetics Kristófé. 1856-ban a csurgói uradalomhoz tartozott. Gróf Festetics György itteni birtokait eladván, azok Légrád község tulajdonába mentek át. A Mura partján fekszik Szentháromság-puszta, a hol a középkorban szintén egy virágzó helység feküdt, melyről első ízben 1230-ból van adatunk. Ekkor már fennállott a Szentháromság tiszteletére szentelt bazilikája, mely a török hódoltság alatt pusztult el. 1309-ben Kakonyával együtt szerepel. 1405-ben a Szerdahelyi Dersfiaké. 1476-ban Szerdahelyi György birtoka, a ki a murai rév tulajdonjoga fölött egyezkedik a Batthyányakkal. A XVI. század közepén a törökök megszállották. A XVIII. század elején már puszta volt. Mint ilyent 1733-ban Festetics Kristóf bírta. Ettől kezdve Kakonya sorsában osztozott. A pusztához tartozó erdő környékén 1848 szept. havában a horvátok és a nemzetőrök között 47kisebb csatározások voltak. A községhez tartoznak még a következő lakott helyek: Asszonyvári-szőlő, Janka-puszta, Nagydombi-szőlő, Sándor-puszta.
