Kapoly.
Kapoly.
Kapoly. A siófok–kaposvári vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 195, lakosaié 1004, a kik róm. kath. és ev. ref. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Első ízben a III. Béla királytól a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levélben fordul elő. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka, de az 1267. évi pápai bulla szerint a tihanyi apátságnak is voltak itt birtokai. Előfordul az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is. 1337-ben Keethkapul, 1347-ben Egyházaskapoly, 1400-ban Kápolnáskapoly helységekről emlékeznek meg az oklevelek. Az utóbbinak a részeit Zsigmond király Osztopáni Bálintnak és Péternek adományozta. Egyik Kapoly 1460-ban Ugron Imre birtoka. 1488-ban Bálványosi Györgynek Egyházas és Kápolnás helységekben levő birtokait Nagylucsei Orbán egri püspök és testvérei, továbbá Endrédi Somogyi Bernát nyerik adományul. 1488–89-ben Bocskai Jakabnak is voltak itt birtokai. Kápolnás-Kapolyt 1512-ben Perneszi Pál fia, Imre, nyerte adományul II. Ulászló királytól. 1536-ban Kápolnás-Kapolynak Baronyay Máté, Ewleweldy (Óleveldi) László, Perneszi István özvegye, Perneszi Egyed és Imre, Egyházas-Kapolynak pedig Ugron Bernát és Pál, Perneszi Imre, a veszprémi püspök, Kys Mihály és Baronyay Máté voltak a földesurai. Az 1557. évi adólajstrom szerint mindkét Kapoly a Perneszi nemeseké volt. 1577-ben Perneszi András felsőlendvai várnagy nyerte adományul Rudolf királytól. 1583-ban Kápolnás-Kapoly Perneszi Andrásé, Egyházas-Kapoly a veszprémi püspökségé. 1598–99-ben Nagykapoly a tihanyi várhoz tartozott. Az 1609. évi urbarium szerint Nagykapolyon 10 jobbágy lakott. 1612-ben Zala vármegye törvényszéke Nagykapolyt, Lullyát, Felsőendrédet és Alsóendrédet Tóti Lengyel Jánosnak ítélte oda. 1645-ben Nagykapoly a tihanyi apátsághoz tartozott. 1660-ban mindkét Kapoly a Perneszieké volt. 1665-ben Perneszi János Kis-Kapoly helységben fekvő jószágait Szabó Jánosnak idegenítette el. 1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Julianna voltak a földesurai. 1715-ben 6 háztartását írták össze és ekkor Babócsay Ferencz özvegye, született Perneszi Anna Julianna, volt a földesura. 1733-ban fele a Perneszi családé, fele pedig a tihanyi apátságé volt. 1776-ban Tallián Gábor örökösei, Tallián Antal, Horváth József, Nagy özvegye, Terstyánszky özvegye, Forintos özvegye és Farkas János voltak itt birtokosok. 1848 előtt a tihanyi apátság, a Tallián és a Csapody családok, jelenleg pedig csak a tihanyi apátság. A róm. kath. templom a XIV. században épült, de 1785-ben megújították. A református templom 1830-ban épült. 1855-ben itt hatvanan haltak meg kolerában. A községhez tartozik: Böcscsehegy, továbbá Kapolyi-puszta és Simon-major. A Kapolyi-puszta helyén fekhetett a középkorban Kápolnás, vagy másként Nagy-Kapoly. Az 1573–74. évi adólajstrom szerint Egyházas-Kapoly 20, Kápolnás, vagy másként Nagy-Kapoly 28 házból állott. 1580-ban már csak 16 házát írták össze. A XVII. század második felében elpusztult.
