Kálmáncsa.
Kálmáncsa.
Kálmáncsa. Barcsi járásban fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 158, lakosaié 1415, a kik r. kath. és ref. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A helység középkori neve Kálmán-Csehi, Kálmán-Király-Csehi volt. E tájon a Győr-nembeli Mór mosoni ispán 1193-ban már birtokos. Maga a helység 1280-ban fordul elő első ízben, mint a segösdi kerülethez tartozó királyi birtok. Ekkor a Hahót-nembeli Panyit fia, Jakab, kapta Erzsébet királynétól, a királyné azonban néhány év mulva megfosztotta őt itteni birtokaitól, mire Panyit fia, Jakab, 1286-ban a helységre támadt és földig lerombolta. A királyné utóbb megbocsátott neki s 1288-ban visszaadta neki Csehit. 1298-ban III. Endre király megerősítette Jakab mestert Csehi birtokában. Később ismét a segösdi királyi uradalom tartozékai között szerepel. 1327-ben, midőn Károly Róbert király János cseh király leányát, Annát, fiának, Lászlónak, eljegyezte, nászajándékul Csehit kötötte le néki. 1395-ben, a magvaszakadt Prodaviczi Miks birtokaként, Marczali Dénes nyerte adományul. Ekkor már városi kiváltságokat élvezett. A Szent Szűz tiszteletére szentelt templomát 1455-ben, Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát pedig 1480-ban említik. Marczali László és neje, Báthori Kató, 1474-ben kötött örökösödési szerződésben Báthori Istvánnak és testvéreinek vallották be, a kiket még ebben az évben itt be is iktattak. 1495-ben a Báthoriak nyerték adományul II. Ulászló királytól. 1536-ban Pekry Lajos, 1550-ben Báthori András volt a földesura. Az 1554. évi török kincstári fejadólajstrom szerint a város a következő részekből állott: Filep-utczai városrész 35 házzal, nagyutczai városrész 24 házzal, érsekutczai városrész 17 házzal, kisutczai városrész 10 házzal, Patacsi-utczai városrész 16 házzal, gyöngyösutczai városrész 10 házzal. 1565–66-ban 160, 1571-ben pedig 220 házat írtak benne össze. 1598–99-ben Nádasdy Ferencz volt a földesura. Az 1660. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint Szent-György várának tartozéka volt. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul I. Lipót királytól. 1715-ben már csak 13 háztartása volt. 1715–1726-ban gróf Széchenyi Zsigmond volt a földesura és jelenleg gróf Széchenyi István és László a birtokosa. A községbeli úrilakot gróf Széchenyi Imre 1891-ben építtette s ez most gróf Széchenyi Istváné. A református templom 1828-ban épült. A községhez 85tartozik: Emlék-major, Lajosháza, Erdős-tanya (azelőtt Felsőmalom), Halastói-puszta (azelőtt Alsómalom).
Kálmáncsa. – Gróf Széchenyi István úrilaka.
Kálmáncsa. – Gróf Széchenyi István tisztilaka.
