Kaposmérő.
Kaposmérő.
Kaposmérő. A Kapos-csatorna mentén fekvő magyar kisközség. Körjegyzőséggel. Házainak száma 229, lakosaié 1426, a kik róm. kath. és ref. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Első ízben az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő. Ekkor már egyházas hely volt. 1446-ban néhai Mérey László itteni birtokai fölött a Szákosfalvi, a Mérei Kalacsa és a Fecske családok egyezkednek. 1448-ban Osztopáni Perneszi Pált iktatják a birtokába, Hunyadi János kormányzó 1447. évi adománylevele alapján. 1449-ben az Osztopáni Pernesziek Mérey László itteni birtokaihoz tartanak jogot. 1453-ban V. László király adománylevelet állított ki Osztopáni Pál alnádor részére, az itteni birtokaira. 1475-ben a Mérey család új adományt nyer a helységre. 1482-ben Korotnai János, Szakácskölkedi Szőllős Aniántól kapott itt részeket. 1490-ben néhai Mérei Virágos János itteni birtokait Perneszi Imre, továbbá Poki Péter és Antal királyi udvarnokok nyerik adományul. 1526-ban a helység egy részét Perneszi Ferencz, valamint 87testvérei, Péter és Balázs, nyerték adományul II. Lajos királytól. 1536-ban Mérey Mihály és Perneszi Ferencz, 1550-ben csak Mérey Mihály volt a földesura. 1560-ban Ferdinánd király Perneszi Farkasnak adományozta. 1598–99-ben Perneszi Andrásé volt. 1612-ben Perneszi György és másfelől János fiai, István, Ferencz és Pál, voltak itt birtokosok. 1669-ben Perneszi János itteni birtokait Csepely Györgynek idegenítette el. 1678-ban Csepely György özvegye Perneszi Ferencz birtokait vásárolta meg. 1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Julianna, férj. Babócsay Ferenczné, voltak itt birtokosok. 1715-ben 8 háztartást írtak benne össze. 1726–1733-ban a Perneszi család, 1776-ben Tallián Ádám özvegye, a Nagy, a Csapody, a Rosty, a Forintos és a Horváth családok voltak itt birtokosok, 1780-ban a Zeke, Bajáky, Nagy, Baranyay, Jeszenszky, Rosty családok és Tallián Ádám, 1842-ben pedig Alsószilvágyi Gaal Alajos, Nemeskéri Kiss Gábor és Lajos, Rosty Mária és a Mérey család. Jelenleg Gaal Jánosnak és Kovács-Sebestény Gyulának van itt nagyobb birtoka. A községbeli kúriák közül az egyiket Nemeskéri Kiss Gábor építtette az 1830-as években s ez jelenleg Kovács-Sebestény Gyuláé, a másik pedig Gaal Jánosé. A róm. kath. templom 1785-ben, a református 1906-ban épült. Van itt hitelszövetkezet, egy gőztégla és egy cserépgyár. A községhez tartozik: Tokaj-puszta, Csoportos-tanya, Ebédvesztő-puszta, Gyula-puszta és Kaposmérői szőlőhegy. Tokaj-puszta a középkorban falu volt, melynek Szent László tiszteletére szentelt templomát 1309-ben említik az oklevelek. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel. 1309-ben a Tokaji, 1447-ben a Szákosfalvi, 1448-ban az Osztopáni Perneszi családok voltak itt birtokosok. 1448–1526-ban Mére (Kaposmérő) sorsában osztozott. 1550-ben Perneszi Ferencz volt a földesura. 1665-ben Perneszi János itteni birtokait Csepely Györgynek idegenítette el. 1695-ben Perneszi Zsigmondé volt. 1726–1733-ban puszta és a Perneszi családé.
