Kercseliget.
Kercseliget.
Kercseliget. Tolna vármegye határán fekvő magyar kisközség. Házainak száma 229, lakosaié 1099, a kik róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Csoma. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Az 1332–37. évi tizedjegyzékben is szerepel, ekkor tehát plebániája is volt. Úgy látszik elpusztult, mert hosszú ideig nem szerepel. Még az 1700–1702. években is puszta és a Steher családé, 1726-ban Madarász Lászlóé és 1733-ban a Hunyadyaké. Még 1757 előtt gróf Niczky Kristóf országbíró vásárolta meg. 1835-ben gróf Niczky János 93örökösei és a báró Gervay család voltak a földesurai. Jelenleg dr. Maár Gyulának és őrgróf Pallavicini Edének van itt nagyobb birtoka. Dr. Maár Gyula úrilakát Mattavovszky Andor, Maár Gyula, volt megyei alispán sógora, 1860-ban építtette. A róm. kath. templom 1895-ben épült. Egyházi szerelvényei közül egy ezüst öröklámpa és egy ezüst-kereszt érdemel említést; mind a kettőt 1777-ben gróf Niczky Kristóf adományozta az egyháznak. A régi kis templom 1770 körül épült, az ősi templom maradványaiból. A községhez tartozik: Parragát-puszta és Bükk-puszta, továbbá Szederjesihegy. Szederjes előfordul az 1700–1702. évi összeírásban is és valamivel később a gróf Széchenyiek pusztájaként szerepel az összeírásban. 1726-ban Madarász Lászlóé, 1733-ban a Hunyadyak birtoka. 1776-ban a gróf Niczky családé, Nádfő-pusztával együtt.
Kercseliget. – Maár Gyula kuriája.
