Kisbárapáti.
Kisbárapáti.
Kisbárapáti (azelőtt Kis-Bár). A mocsolád–siófoki vasút mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 195, lakosaié 1152, a kik róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A mai Kisbárapáti határában feküdt a középkorban Apáti falu, mely már a tihanyi apátság 1055. évi adománylevelében előfordul Gyisznó alakban. Az 1267. évben kelt bullában a szentszék ezt a birtokot Gyesznó vagy Apáti néven erősítette meg a tihanyi egyház részére és többé nincs róla hiteles adat az apátság forrásaiban. Ennek a helységnek szomszéda volt Füzegy, mely az 1211. évi összeírás szerint szintén az apátság birtoka volt. 1536-ban Füzehapáti Török Bálint birtoka. A mai helység helyén Bór falu feküdt, mely az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Bar alakban fordul elő. Az 1341. és 1429. évi oklevelek Óbár nevű falut említenek. 1500-ban a Szakadáti családnak volt itt földesúri joga. Az 1536. évi adólajstromban Óbár és Újbár helységekkel találkozunk. Az előbbi Kalawz Péter, Foris Gergely és özvegy Onori Lászlóné birtoka, az utóbbin a lövöldi perjelnek volt földesúri joga. A hódoltság alatt elpusztult. 1726-ban puszta és a veszprémi püspökségé. 1726–33 között újra 96települt. Ez időtől a veszprémi püspökség a földesura. A róm. kath. templom 1769-ben épült. A lakosok róm. kath. népszövetséget tartanak fenn. A községhez tartozik Bári-puszta. Ennek helyén volt Óbár község, mely az 1573–74. évi török kincstári adólajstrom szerint akkor csak 6 házból állott. 1856-ban a gróf Festetics családé. A községhez tartozik még: Lucza-puszta.
