Kisbajom.
Kisbajom.
Kisbajom. A Rinya-patak völgyében fekvő magyar kisközség. Házainak száma 214, lakosaié 906, a kik leginkább reformátusok. Postája és távírója Kutas, vasúti állomása Jákó. Első ízben egy 1397-ben kelt oklevélben fordul elő Kysbayon alakban. 1440-ben mindkét Bajom (utraque possessio Bayan) helységet Zagorhidai Tárnok Demeter nyerte adományul. 1536-ban Wárday Tamás mester, 1550-ben Zsigmond volt a földesura. Az 1554. évi török kincstári adójegyzékben Kisbája néven fordul elő, 6 házzal. 1598–99-ben Horváth Ferencz volt az ura. 1626–27-ben pedig Koroknay Mihály. 1660-tól a Koroknay és a Topos családok jószága. 1703 táján és 1715-ben is a Koroknayaké volt, a mikor 19 háztartást írtak össze benne. 1726-ban Sárközy János, 1733-ban a Koroknay család, 1767-ben Farkas Sándor, Csányi Imre, Paiss Boldizsár, Szentmiklósy Pál és Kovács István voltak a földesurai, a XIX. század első felében pedig a Bogyay család, gróf Somssich Imre, gróf Festetics Lajos és Antal. A református templom 1849-ben épült. 1847. évi júl. 14-én az egész község leégett. Van itt hitelszövetkezet, gazdakör és tejcsarnok. A község határában terül el a „Nyert erdő” nevű erdőrész. A hagyomány szerint, a török hódoltság idejében, ebben a Kutas és Kisbajom között fekvő erdőben egy törököt találtak felakasztva. A basa tehát azt a községet akarta sujtani, a melyiknek a határában a törököt felakasztva találták. A két község egymásra tolta a bajt, az erdővel együtt. A basa a határkérdést azután úgy oldotta meg, hogy a felakasztott török alá egy katonát állított, Kutasra és Kisbajomba ezután egy-egy török katonát küldött és megparancsolta az erdőben álló katonának, hogy kiabáljon; a melyik faluban azután a török katona a kiáltást meghallja, odatartozik az erdő is. A kiáltást a Kisbajomban őrtálló katona hallotta meg s így az erdő a kisbajomiaké lett, de ők szolgálták le a büntetést is.
