Koppánymegyer.
Koppánymegyer.
Koppánymegyer (azelőtt csak Megyer). A mocsolád–tab–siófoki vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 128, lakosaié 728, a kik róm. kath. és ref. vallásúak. Postája Nagybábony, távírója és vasúti állomása Nagybábony-Koppánymegyer. Első ízben a III. Béla királytól a székesfehérvári János lovagok részére 1193-ban kiállított megerősítő levélben fordul elő. Eredetileg a királyi család birtoka volt. 1229-ben a székesfehérvári káptalannak is voltak itt birtokai. Albeus mesternek 1237–40 táján kelt összeírása szerint a pannonhalmi apátságnak itt 10 házban lovasszolgája volt, a kiknek öt ekére való földje közös volt a székesfehérvári káptalan népeinek és a somogyi várhoz tartozóknak a földjeivel. 1332–37-ben már plebániája is volt. 1403-ban Gordovai Fancs László nyert itt birtokokat. 1428-ban a székesfehérvári káptalan és a János lovagok itteni birtokait említik az oklevelek. 1429-ben a veszprémi káptalannak voltak itt nagyobb birtokai. 1448-ban Gordovai Fancs László fiai Laki Thúz Miklósnak zálogosították el itteni részeiket. 1460-ban Ugron Imre, 1467-ben Enyingi Török Péter az ura. 1489-ben Szerdahelyi István birtokai között sorolják fel. 1536-ban Imrefy Péter özvegye és Imrefy Ferencz voltak a földesurai. Az 1563. évi török kincstári adólajstromban Megyeri alakban fordul elő 2, 1573–74-ben pedig 5 házzal. Egy 1701–1703 táján kelt összeírás szerint Szabó János, 1767-ben Tallián János, Tóth István, Mihály, Tóth Józsefné, Bóné József és Pál, Kenessey Péter, Sámuel és Lázár, Nyitray Sándorné, Bordány Ferencz, Miklós István és Kunn Gergely voltak az urai, 1776-ban a Kenessey, a Tóth és a Kovács családok, a XIX. század első felében pedig a Kenessey és a Magyary-Kossa családok. Jelenleg Polatsik Gézának, Bélának, Miksának és Józsefnek van itt nagyobb birtokuk. A községbeli úrilakokat Magyary-Kossa Sámuel és Antal Farkas építtették. Idetartoznak: Kenéreihegy, Öreghegy, Teréz-major, Tóthegy és Újhegy.
