Kőröshegy.
Kőröshegy.
Kőröshegy. Magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 330, lakósaié 1543, a kik közül 680 róm. kath. és 822 református vallású. Postája helyben van, távírója Szántód, vasúti állomása Balatonföldvár és Szántód. Első ízben Szent László királynak 1082 táján kelt oklevelében fordul elő Keurushyg alakban, a 99veszprémi káptalan és a szentmártoni apátság birtokaként. 1102-ben Pascalis pápa megerősíti a szentmártoni (pannonhalmi) apátságot a helység birtokában. 1229-ben a székesfehérvári káptalannak is voltak itt birtokai. 1338-ban e vidéken az esztergomszigeti apáczák voltak birtokosok. 1376-ban a kőröshegyi préposttal találkozunk s ez azt mutatja, hogy a helység egy része megmaradt a szentmártoni apátság birtokában s az apátság somogyi jószágainak központja lett. 1386-ban királynői birtok. 1396-ban, midőn Fejérkő várával együtt Marczali Miklós nyerte adományul, városi kiváltságai voltak. 1416–1536-ban a pannonhalmi apátságnak voltak itt részei, de különben az egész XV. századon át a Marczaliak voltak a földesurai. 1460-ban a Berzenczei Lorántfiak, 1467-ben az Enyingi Török család bírta zálogban. Marczali László és neje, Báthori Kató, 1474-ben kötött örökösödési szerződésben Báthori Istvánnak és testvéreinek vallották be, a kiket még ez év folyamán a Marczaliak itteni birtokaiba iktattak. Kihaltuk után, 1495-ben, a Báthoriak nyerték adományul. Az 1536. évi adólajstrom szerint a pannonhalmi apátság, a mindszenti pálosok és Pekry Lajos voltak a földesurai. Az 1530–1555. években a ferenczrendűek itteni kolostora még fennállott. A török hódoltság alatt is népes helység volt. Az 1563. évi török kincstári összeírás szerint 30, az 1580. évi szerint 35 házból állott. 1582–89-ben Ungnád Kristóf, 1598–99-ben Nádasdy Ferencz volt a földesura. Az 1660. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint Szent-György várához tartozott. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul. 1715-ben 18 háztartást írtak benne össze. 1715–1767-től az újabb korig a gróf Széchenyi családé és jelenleg is gróf Széchenyi Viktornak és a „Balatonföldvári Fürdő” részvénytársaságnak van itt nagyobb birtoka. A balatonföldvári fürdője egyike a legszebbeknek. A község középkori templomát a XVI. század első felében Török Bálint hadai felégették. Sokáig romokban hevert, míg 1757-ben gróf Széchenyi Antal helyreállíttatta. 1906-ban az egész templomot a Műemlékek Országos Bizottságának felügyelete alatt újjáépítették. 1757-től 1809-ig az andocsi ferenczrendűek látták el a lelkészi teendőket. A református templom 1784-ben épült. 1862 aug. 26-án a református templom, lelkészi és tanítói lak és mintegy 43 ház égett le. Van a községben olvasókör, gazdakör és hitelszövetkezet. A község határában fekvő Akasztóhegyen akasztották fel az ötvenes években a futóbetyárokat. Az idetartozó Balatonföldvár-fürdőtelep 1896-ban keletkezett s eddig már 70 nyaraló épült itt. Róm. kath. kápolnája 1897-ben épült. Van gázhajókikötője és vasúti állomása. A községhez tartozik még Gyugy-puszta, mely a középkorban falu volt. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka. Az 1536. évi adólajstromban Kys-Gywg alakban fordul elő és részben a székesfehérvári káptalané, részben az óbudai apáczáké volt. 1583-ban Ungnád Kristóf volt a földesura. Odatartoznak még: Mocsármány (azelőtt Alsótéglaház) és Öreghegy.
