Kutas.
Kutas.
Kutas. A fiumei vasút mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 208, lakosaié 1497, kik közül 908 róm. kath. és 481 református. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Belleg. A középkorban leginkább Kutos vagy Kutus alakban fordul elő. 1322-ben a pannonhalmi, Szent Benedekrend birtoka. 1409-ben a pannonhalmi apátság itteni birtokait Kutasi Domonkos bírta bérben. 1536-ban Messer Gergely, Fülöp deák és Messer Miklós volt a földesura, 1550-ben és 1599-ben Kutasi István és 1626-ban a Hagymásy család. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben is előfordul. Egy 1701–1703 táján kelt, összeírásban Malik János az ura. Az 1715. évi összeírás szerint négy évig lakatlan volt és ekkor új telepítvényként szerepel 13 háztartással. Földesura ekkor is a Malik család volt. 1726-ban kincstári birtok. 1733-ban Stanics Lászlóé, 1767-ben Adamovics Ferenczé, 1835-ben pedig a Boronkay családé volt. A XIX. század második felében birtokosai a következők: Boronkay Károly, a kinek a birtokait 1902 óta Hertelendy Andor örökösei bírják, továbbá Krizsanics Károly, a kinek a birtokai örököseinek a tulajdonába mentek át, Kacskovics Kálmán, Tallián Manó, kinek jogutóda Vizeki Tallián Gyula Somogy vármegye volt főispánja, Chernel Gyula, kinek birtokát 1910-ben a Ring Lipót és Samu czég vásárolta meg, Márffy Józsefné, a ki birtokait 1905-ben Weisz Edének adta el. A községbeli úrilakok közül egyet az Adamovics, egyet Boronkay Károly és kettőt Krizsanics Mihály építtetett. Közülök az Adamovics-féle úrilak Hertelendy Andor örököseié, a Boronkay kúria Boronkay Lajosé, a Krizsanics-féle kúriák közül az egyik Kacskovics Kálmáné, a másik Krizsanics Mihály örököseié. A róm. kath. templom 1780-ban, a református 1902-ben épült. 1805. évi május 10-én a község országos vásárok tartására nyert szabadalmat. Az 1855. évi kolerajárvány a lakosságot megtizedelte. Van itt gazdakör, hitelszövetkezet és egy gőzmalom, mely Kovács János és Polgár János tulajdona. A községhez tartoznak: Kutaskozma, Alsó- és Felsőgyóta-, Cseri-, Czili- és Kálista-puszták. Kutaskozma-puszta egy részét a középkorban Kozma falu foglalta el, mely 1395-ben Kozma, 1408-ban Kozmafalwa alakban fordul elő, a 103mikor Zsigmond király Gordovai Fancs Lászlónak adta. 1424-ben e László fiai megosztoztak itteni birtokaikon. 1498-ban is a Gordovai családé. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint Zankó Miklós jószága.
Kutas. – Tallián Gyula úrilaka.
