Lábod.
Lábod.
Lábod. Nagyatád közelében fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 268, lakosaié 2070, a kik közül 1097 róm. kath. és 953 ref. vallású. Van postája, távírója és vasúti állomása. A Tibold-nemzetség ősi birtoka, mely az 1231. évi osztály alkalmával I. Bodor három ifjabb fiáé: Tamásé, II. Bodoré és Tiboldé lett. Az 1231. évi osztálylevél szerint ekkor már hatalmas uradalom középpontja volt. 1327-ben a segösdi uradalomhoz tartozott. Ez évben, midőn Károly Róbert király János cseh király leányát, Annát, fiának, Lászlónak, eljegyezte, nászajándékul Lábodot is lekötötte. 1395-ben két ily nevű helység volt egymás mellett s ekkor, mint a magvaszakadt Prodaviczi Mikcs bán fia István fia Ákos fiának: Mikcsnek birtokaként, Marczali Dénes nyerte a királytól. 1416-ban már városi kiváltságokat élvezett. 1418-ban Szent Lukács evangelista tiszteletére szentelt templomát említik. 1474-ben, a Marczaliak és a Báthoriak között kötött örökösödési szerződés értelmében, Báthori Istvánt és testvéreit e helység birtokába iktatták. 1495-ben a Báthoriak nyerték adományul II. Ulászló királytól. 1536-ban és 1550-ben Báthori András, 1598–99-ben Nádasdy Ferencz volt a földesura. Az 1554. évi adólajstromban a helység az egyes városrészek szerint a következőleg van feltüntetve: Kápolnás-utczai városrész: áll 10 házból; a Soksár-utczai városrész: 5 házból; a Petne-utczai városrész: 5 házból és a Hír-utczai városrész szintén 5 házból. 1565–66-ban 60, – 1571-ben 96 házát írták össze a török kincstári adószedők. Az 1660. évi pannonhalmi 104főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint Szent-György várához tartozott. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul. 1715-ben 23 háztartást írtak benne össze. 1715–1733-tól a Széchenyi család a földesura s jelenleg is gróf Széchenyi Emilnek van itt nagyobb birtoka, a kinek kastélyát gróf Széchenyi Pál építtette. A róm. kath. templom 1809-ben épült, de 1878-ban kibővítették. A református templomot 1822-ban emelték. A régi város a községtől éjszakkeletre eső dombon feküdt. Van a községben polgári olvasókör, úri kaszinó, gazdakör, önsegélyző szövetkezet, hitel- és fogyasztási szövetkezet, egy keményítőgyár és egy fűrészgyár. A község határában van a cs. és kir. csikótelep. 1906 okt. 29-én alakult meg a Rákóczi-szobor-bizottság, mely eddig is már tekintélyes összeget gyűjtött össze a szoborra. A községhez tartoznak: Felsőerzsébet-, Vadas-, Homok-, Kis- és Nagysallér-, Pille- és Szarvas-puszták. Felsőerzsébet-puszta táján a középkorban erődített hely állott, melyről 1406-ból van első ízben adatunk, a mikor a Pécz-nembeli Berzenczei Lóránt fia, György, nyerte adományul. 1463-ban György fiai, Sandrin és László, egyezkednek fölötte. 1468-ban Forster Györgynek idegenítették el.
Lábod. – Gróf Széchenyi Emil kastélya.
