Lengyeltóti.
Lengyeltóti.
Lengyeltóti. A kaposvár–fonyódi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Járási székhely. Házainak száma 319, lakosaié 2886, a kik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. 1331-ben Thoty alakban fordul elő. A Lengyel család birtoka az egész középkoron át. 1660-ban a szigligeti várhoz tartozott. Egy 1703 tájáról való összeírás Zankó Miklós és Boldizsár birtokának mondja. 1715-ben 20 háztartást írtak benne össze. 1726-ban is a Lengyel családé. A XIX. század első felében a Lengyel család örökösei bírták. Közülük báró Fechtignek itt híres gazdasága és ménese volt. Később, részben vétel, részben örökség útján, az Inkey családra szállott s e családé volt 1860-ig, a mikor csere útján a Zichyeké lett és jelenleg gróf Zichy Bélának van itt a legnagyobb birtoka és két kastélya. A régebbi emeletes kastélyt a Horváth család építtette a XVII. század vége felé s ez most a járásbíróság czéljaira szolgál. Az újabb kastélyt a Lengyel család a XIX. század elején építtette, de az Inkey család átalakíttatta és megnagyobbította. Van itt közel 5000 kötetes könyvtár, családi képtár és nagyon gazdag és értékes vadásztrofeumok. A róm. kath. templomot gróf Zichy N. János 1882-ben megnagyobbíttatta. A községben a járási hivatalokon kívül van Kaszinó, nőegylet, iparoskör, hitelszövetkezet, a boglári takarékpénztár fiókintézete és Tukora Károly és Tráknyák Ferencznek gőzmalma. A községhez tartozik: Fehérbézseny és Feketebézseny. E két puszta helyén feküdt a középkorban Besenyő falu, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Besenen alakban fordul elő. 1409-ben a néhai Gordovai Fancs János hagyatékához tartozó birtokok között szerepel. 1424-ben ennek fiai, János, Imre, Bertalan és László, osztozkodnak Besenyő-Szent-György helységen, a melyre 1455-ben új adományt nyertek. 1733-ban puszta és Lengyel Miklós özvegyéé. E család után a Kiss családra szállott. 1856-ban Inkey József örökölte. Pusztaszentgyörgy helyén feküdt Szent-György falu, mely szintén már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. 1409-ben ez is Gordovai Fancs János hagyatékához tartozik. 105Templomát 1424-ben említik. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint Csobáncz várához tartozott. Mamocs-puszta a középkorban falu volt. Ez is előfordul az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben. – Mohácsi-szőlő 1703 táján Zankó Miklós és Boldizsár birtoka. 1733-ban Lengyel Miklós özvegyéé. – Nagytatárvár a hagyomány szerint török váracs volt. Idetartoznak még: Rágnicza-major, Tóti-major, Ludas-puszta, Zsigmond-major és Pusztaberény.
Lengyeltóti. – Gróf Zichy Béla régi „Kis kastélya”.
Lengyeltóti. – Gróf Zichy Béla kastélya.
