Magyarlad.
Magyarlad.
Magyarlad. A szigetvári járás éjszaknyugati sarkában fekvő magyar kisközség. Házainak száma 62, lakosaié 310, a kik leginkább reformátusok. Postája és távírója Németlad, vasúti állomása Németlad-Gyöngyös-puszta. A középkorban csak Lad nevű helységet találunk a vármegye területén, mely az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul, tehát ekkor már plebániája is volt. 1452-ben Csapi Máté itteni birtokait Páti Török Lászlónak vetette zálogba. 1453-ban a Bódogasszonyfalvi család nőtagjai a helység részeit a Csapiaknak zálogosították el. 1459-ben Csapi András itteni birtokaira szabad rendelkezési jogot nyert a királytól. 1464-ben Berényi Benedek és Geresgali Baby György nyerik új adományul. 1468-ban Battyáni Péter fia, Benedek, kapja. 1489-ben a Ladi család, 1536-ban Ipoltfy János, 1550-ben Both György, 1598–99-ben Istvánffy Miklós volt a földesura. Az 1565–66. évi török kincstári adólajstromban Lad 8 házzal szerepel. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint az Istvánffy családé volt. 1715-ben 7 háztartást írtak benne össze s ekkor a kincstár birtoka volt. 1726–1733-ban a gróf Rindsmaul családé. 1738-ban Szily Ádám birtokába került. További sorsa Németladéval azonos. Református temploma 1734-ben épült.
