Mesztegnyő.
Mesztegnyő.
Mesztegnyő. A szentgyörgy–somogyszobi vasút mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 236, lakosaié 1929, a kik róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Első ízben az 1332–37. 109évi pápai tizedjegyzékben fordul elő. Plebániájáról egy 1359-ben kelt oklevél is megemlékezik. 1408-ban Zsigmond király, a hűtlen Mesztegnyei Szerecsen Mihály itteni birtokait, cserében némely kőrösmegyei birtokokért, Gordovai Fancs Lászlónak adományozta. 1424-ben ennek fiai osztozkodnak itteni birtokaikon. 1464-ben Battyáni Alapi András itteni birtokait, a melyeket zálogban bírt, Gordovai Fancsi Gáspárnak visszaadta. Vásárait egy 1466-ban kelt oklevél említi. 1498-ban még a Fancs család volt itt birtokos. 1550-ben már Nowak Jánosé. Az 1583. évi adólajstrom szerint mindössze 1 portája volt. 1703 táján Zankó Miklós és Boldizsár birtoka. 1715-ben 11 háztartást írtak össze benne. 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban a Hunyady család, 1767-ben báró Hunyady János bírta és jelenleg is gróf Hunyady Józsefnek van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1750-ben épült. Ugyanebből az időből való a templom melletti kolostor is, mely a XVIII. században a ferenczrendű szerzeteseké volt. Jelenleg a szent vinczerendű apáczák bírják. Van itt kath. népkör és hitelszövetkezet. A községhez a következő lakott helyek tartoznak: Búsvár-puszta, Hosszúvíz-puszta, mely 1835-ben a gróf Hunyadyaké. – Landi-puszta (azelőtt Edde), mely már 1733-ban fennállott, szintén a Hunyadyak birtoka. László-major, Öreghegy, Soponya-puszta, Sósgát-puszta, melynek helyén feküdt a hagyomány szerint Nemes-Apáti falu. Vajdahomok-puszta. Mesztegnyőtől délre feküdt Agáros falu, mely az 1408–1498. években a Gordovai Fancs család birtoka volt.
Mesztegnyő. – A ferencziek régi kolostora. Most apáczazárda.
