Mernye.
Mernye.
Mernye. A siófoki vasút mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 235, lakosaié 1422, a kik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Már a tatárjárás előtt fennállott. 1229-ben Merena és Alsó-Merena alakban sorolják fel, a székesfehérvári káptalan birtokai között. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint ekkor már plebániája is volt. 1385-ben és 1487-ben Wasarusmernye alakban szerepel. 1446–1453-ban a Ghymesi Forgách családnak voltak itt részbirtokai, melyeket a XV. század közepén Vityai László és a Pernesziek bírtak zálogban. 1487-ben a helység egy részét a székesfehérvári őrkanonok bírta. Az 1536. évi adólajstromban e tájon Bódogasszony-mernyeye, Almernye és Wasarusmernye nevű helységek fordulnak elő. Az előbbi kettő a székesfehérvári őrkanonok birtoka, Vásárosmernyének pedig Fanchy Péter, János és Ellyewelgyi László voltak a földesurai. Az 1550. évi adólajstrom szerint Almernye Alya Mátyás és Bocskai Ferencz birtoka. Az 1573–74. évi török kincstári adólajstrom szerint Vásáros-Mernye már csak 4, Boldogasszonymernye 20 házból állott. Az 1598–99. évi, valamint az 1626. évi adólajstrom szerint a székesfehérvári káptalan, 1660-ban a székesfehérvári custodiatus voltak a földesurai. 1703 táján Matusek András, győri nagyprépost és székesfehérvári őrkanonok, 1726-ban gróf Nádasdy László volt a földesura, míg Kis-Mernye-puszta Vásonyi Gergelyé volt. 1733-ban a székesfehérvári custodiatusé volt. 1807-ben I. Ferencz király a mernyei uradalmat a kegyes tanítórendnek adományozta. Azóta e rendé, mely itt 1905-ben szép kormányzói kastélyt építtetett. 1818. évi júl. 19-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A róm. kath. templom 1760-ban épült. 1790-ben a Vendel-kápolnát építették hozzája. Van itt hitelszövetkezet és Szűcs Istvánnak gőzmalma. A községhez tartozik: Mernyeszentmiklós (azelőtt Szentmiklós-)puszta, mely az 1573–74. évi török kincstári adólajstromokban Felső- és Alsó-Miklós alakban fordul elő. 1726-ban gróf Nádasdy Lászlóé. 1756-ban a gróf Festetics család déghi ága bírta. Az egykori Boldogasszony-Mernye falu a mai Hamuházi lapos nevű dűlőben feküdt.
Mernye. – A piaristák jószágkormányzói kastélya.
