Nemesdéd.
Nemesdéd.
Nemesdéd. A marczali járás magyar kisközsége, körjegyzőséggel. Házainak száma 355, lakosaié 1620, a kik r. kath. és ref. vallásúak. Postája helyben van, távírója Nemesvid, vasúti állomása Komárváros és Böhönye. Első ízben az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő. 1406-ban és 1418-ban Berzenczei Lorántfi György nyerte adományul. 1405-ben Deed, 1415-ben Dyd, 1453–76-ban Felseded alakban fordul elő. A XV. században a szakácsi pálosoké. 1487-ben Tolnai Bornemisza János alkincstartó birtoka. 1495-ben Feldéd alakban említik az oklevelek 120s ekkor a Patrohi család lakott itt. Az 1554. évi török kincstári adólajstromban csak 1 házzal, az 1571. éviben már 16 házzal van felvéve. Az 1715. évi összeírásban nemesektől lakott faluként szerepel. 1719-ben a községben 9 család telepedett le és új szabadalomlevelet nyert III. Károly királytól. A XVIII. század közepétől az újabb korig a Stephaics család volt itt birtokos. A községbeli régi kúriát Stephaics József tábornok építtette Mária Terézia királynő korában s ez most Korcsmár Dénesé. Két temploma közül az egyik róm. kath., a másik református. Az utóbbi 1826-ban épült. 1846 okt. 15-én a helység vásárszabadalmat nyert V. Ferdinánd királytól. 1818-ban és 1826-ban a község teljesen leégett. Van itt hitelszövetkezet, gazdaszövetkezet, ipartársulat és 1 motoros malom. A községhez tartoznak: Kisdéd-, Tátika- és Vörösakoly-puszták.
