Ötvös.
Ötvös.
Ötvös. A budapest–fiumei vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 110, lakosaié 745, a kik leginkább reformátusok. Postája Kónyi, távírója Somogyszob és vasúti állomása Ötvös-Kónyi. E helység eredetileg a királyi udvarnokok birtoka volt. 1332–37-ben már plebániával is bírt. 1389-ben a segösdi uradalomhoz tartozott. 1395-ben Kővágóőrsi Kis György, a Batthyány család őse, 127nyerte adományul. Szent Mária tiszteletére szentelt templomát 1402-ben említik. 1403-ban Kis György fiai, Batthyány László és Albert, hűtlenségük következtében itteni birtokaikat elveszítették, s azokat Zsigmond Mihály a Tapsonyi Anthimieknek adományozta. A Batthyányak azonban hosszas per után 1405-ben visszanyerték birtokaikat. 1536-ban Pekry Lajos, 1550-ben Batthyány Mihály volt a földesura. Az 1565–66. évi török kincstári adólajstromban 8, az 1571-ikiben 18 háza szerepel. 1573-ban Czindery Pál nyerte adományul. 1598–99-ben Batthyány Farkasé. Egy 1701–1703 táján készült összeírás szerint Ropoli Miklósé volt. 1715-ben Ötvöst és Kónyit együtt vették fel 15 háztartással. 1715–1720-ban Sárközy Jánosé. 1723-ban Kenessey István és neje, valamint Sárközy János és neje Sándor Zsuzsánna, nádori adományt nyertek reá, de akkor a helység elhagyott volt. 1733-ban Vizeki Tallián Józsefé, 1767-ben Lászlóé. A XIX. század első felében Tallián György, Horváth Imre és Botyka Lajos voltak a földesurai. Jelenleg Chernel Miklósnak és a Grubánovics-örökösöknek van itt nagyobb birtokuk. Valami erődített helynek a sánczai is láthatók itt. Állítólag kolostor állott itt, melyből földalatti út vezetett ki, bejárata még ma is látható a Somogyszob felé vezető mély hegyiúton. A községhez tartoznak: Petenye-, Szarkástó- és Szentkereszt-puszták.
