Pamuk.
Pamuk.
Pamuk. A kaposvár–fonyódi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 70, lakosaié 556, a kik róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Somogyvár. 1428-ban Banyk alakban fordul elő. Ekkor Osztopáni Bálint és fiai itteni birtokait a Perneszi család nyerte adományul. 1478-ban Osztopáni Perneszi Pál fiai, Zsigmond és Imre, voltak itt földesurak. A mai Pamuk helyén keresi Erdélyi László Gyrki falut, a melyről Incze pápa 1212–1215. évi levelei emlékeznek meg első ízben, a hol Albeus mesternek az 1237–40. években kelt összeírása szerint a szentmártoni apátságnak voltak birtokai. Mellette, a mai Pamuk és Somogyfajsz között, fekhetett Tepej, melyet már Szent László király összeírólevele is az apátság birtokai közé soroz. II. Paschalis pápa 1102-ben kelt megerősítő levele szerint a falunak temploma is volt. A mostani Pamuk 1700–1703 táján Sós Lőrincz és György birtoka. 1726-ban Muraközy Mihályé és Hadik Pálé, 1733-ban Muraközyn kívül Borda Pál volt a földesura. 1773-ban Rosty Lászlóné, szül. Borda Magdolna, Borda Antal, János, György, Erzsébet, Eperjesi Sámuel, Murlasy Mihály és Terézia voltak itt birtokosok. Jelenleg özv. gróf Széchenyi Imrénének és Gaál Jánosnak van itt nagyobb birtokuk. A községhez tartozik: Laska-puszta, Muczi-puszta, Tükör-puszta és Szokoláshegy.
