Szenna.
Szenna.
Szenna. Kaposvártól délnyugatra fekvő magyar kisközség; körjegyzőségi székhely. Házainak száma 336, ref. lakosaié 1662. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Kaposvár. 1443-ban Zana, 1446-ban Zenna alakban fordul elő, a kaposvári vár tartozékai között. 1448-ban az Osztopáni Perneszi családot iktatják birtokába. 1449-ben Mérey Lászlónak is voltak itt részei. 1447-ben a Szákosfalvi család tart e helységre igényt. 1450-ben Perneszi Pál, Hetési Cseh Balázstól, vett itt birtokrészeket. A XV. század második felében a Laki Thúz családé volt. 1484-ben Corvin János nyerte adományul. Laki Thúz János fiai, Alfonz és Mátyás, azonban 1494-ben visszakövetelték az atyjuktól elvett birtokokat. Hosszas per után, 1500-ban, II. Ulászló király rendeletére a székesfehérvári káptalan Corvin Jánost és Enyingi Török Imrét iktatta a helység birtokába. 1526-ban egy részét Perneszi Ferencz és testvérei, Péter és Balázs, nyerték. 1536-ban 155Szenna és Tokaj földesurai a következők voltak: Mérey Mihály, Korothnai János, Ellyewelgyi László, Perneszi Ferencz, Ipoltfy Tamás és Both János, 1550-ben pedig Perneszi Pál, Korothnay Máté és Mérey Mihály. 1559-ben Tahy Ferencz és neje, Zrinyi Ilona, vásárolták meg. 1560-ban egy részét Perneszi Farkas nyerte adományul I. Ferdinándtól. 1598-ban Perneszi Andrásé volt. 1612-ben Györgyé, továbbá János fiaié: Ferenczé, Istváné és Pálé. 1669-ben Perneszi János itteni birtokait Csepely Györgynek idegenítette el. 1678-ban pedig Perneszi Ferencz adta el az ő birtokait György özvegyének. 1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Julianna, férj. Babócsay Ferenczné, birtokában találjuk. Egy 1703 táján kelt összeírás szerint ismét a Koroknay család volt itt birtokos. 1715-ben 18 háztartást írtak benne össze s ekkor gróf Esterházy Józsefé volt. 1726-tól a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozik. A református templom 1785-ben épült. A lakosok tejszövetkezetet és hitelszövetkezetet tartanak fenn és Szabó Jánosnak hengergőzmalma van itt. A községhez tartozik: Denna-puszta, mely eredetileg somogyi várföld volt. 1268-ban Lőrincz nádor, somogyi főispán, egy részét a hetesi nemeseknek ítélte oda, a mit IV. László király 1274-ben megerősített. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék plebániáját is említi. 1438-ban Gúti Országh Mihály és János nyerték adományul. 1460-ban Kaposújvárhoz számították. 1536-ban Both János és Fánchy Gáspár, 1550-ben Dersfi Farkas a földesura. Az 1598–99. évi adólajstromban még előfordul. 1726 óta puszta és a herczeg Esterházy-féle hit bizományhoz tartozik. – Kaposszerdahely- (azelőtt Szerdahely-) puszta. A Győr-nemzetség ősi birtoka, honnan a nemzetség egyik ága nevét is vette. E birtokot 1245-ben Ders kapta. Utóda, Miklós, 1335-ben itt pálosrendű kolostort alapított, Szent László tiszteletére. Az 1346. évi osztály alkalmával Szerdahelyi Miklósnak jutott. Ugyanekkor említik a Szent Szűz tiszteletére szentelt templomát. Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben plebániája is előfordul. 1408-ban Szerdahelyi Koron János birtoka. 1489-ben Szerdahely, másként Péterfalva, Szerdahelyi Istváné. Az 1443–1453. években részben Kaposújvár tartozéka. Az 1550. évi adólajstromban Dersszerdahely alakban fordul elő s ekkor Imrefy János és Ferencz voltak a földesurai. Az 1565–66. évi török kincstári adóösszeírásban csak 2 házzal van felvéve. 1571-ben 8 házát írták össze. 1715-ben gróf Esterházy Józsefé, 1726-ban a Lengyel és a Mérey családoké volt. Később a Svastits, majd a Kacskovics és a Horváth családoké lett. Ezektől pedig Felső-Eőri Nagy Ferencz birtokába kerülvén, 1895-ben parczellázták s most 101 házában 600-nál többen laknak. – Ótelek-pusztát 1421-ben, mint Illyemindszenti János birtokát, a Tamási Vajdafiak nyerik adományul. Egy 1703 előtti összeírás szerint a Koroknay családé volt. 1726-ban már a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott. – Az 1536. évi adólajstromban Szenna, Szerdahely és Tokaj szomszédságában Ropoly nevű birtokot találunk, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul Rupul alakban. 1550-ben Dersfi Farkas, Lengyel Boldizsár és Alya Mátyás voltak a földesurai. Most Töröcskéhez tartozik.
