Szigetvár.
Szigetvár.
Szigetvár. A barcs–pécsi vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 917, lakosaié 6145, kik között a róm. kath. a legtöbb. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A mai Szigetvár helyén eredetileg egy monostor állott, melyet, a XIII. század második felében, alkalmasint IV. Béla király alapított. A premontrei rendűek egykori monostorának emlékét csupán egy kőszobortöredék őrzi, mely a mai templom tornya alatt van. A monostor közelében, az Almás vizének árterületében, hajdan egy Lázár nevű sziget volt, melyen a Szigeti család lakott. E család őse Macrinus volt és utódai a Szigeti nevet csak a XIV. században vették fel. 1408-ban e sziget részben Szigeti Anthymus fia, János, birtoka, részben a Szigeti család többi tagjaié. 1413-ban Almasziget néven említik az oklevelek. Az 1413–1429. években Anthimi János Szigethi Demetertől, Miklóstól és Tamástól, cserében más birtokért, megszerezte e család itteni birtokait. 1463-ban már városi jelleggel bírt s vára is volt s ekkor a város, a hozzátartozó uradalommal együtt, Garai Jób birtokába került, de ahhoz a Somkereki Erdélyiek és a Zichyek is jogot tartottak. 1463–1473 között az Anthimi család birtoka. 1473-ban Anthimi János az Enyingi Török családnak zálogosította el. 1479-ben Mátyás király Török Ambrusnak adta. 1487-ben Török Imre lakott a várban. Fia, Bálint, a ki 1521-től kezdve bírta Szigetvárt, a várat megerősítette. 1530-ban János király hadai vették ostrom alá a várat, mely 1533-ban Ferdinánd birtokába került. 1543-ban a vár Török Bálint nejéé, a ki azt Ferdinándnak átengedte. 1548-ban vették kezdetüket Szigetvár megerősítési munkálatai. 1550-ben Ferdinánd Tahy Ferenczet nevezte ki Szigetvár kapitányának. 1553-ban Dersfi Farkas lett a kapitánya, 1654-ben Kerecsényi László, a ki 1555-ben Tujgon budai basa támadását vitézül visszaverte. 1555-ben Horváth Márk a várparancsnok. 1581556-ban Ali basa 25,000 emberrel vette ostrom alá, de Nádasdy Tamás és Zrinyi Miklós felmentő hadainak közeledtére, abbahagyta az ostromot. Horváth lemondása után, Zrinyi Miklós ajánlatára, Farkasich Gergely lett a szigetvári kapitány, de 1558-ban ismét Horváth Márk. E második kapitánysága alatt a várat teljesen helyreállították. 1561-ben Zrinyi Miklós lett Szigetvár kapitánya. 1563-ban I. Ferdinánd király megerősítette az egyrészről Istvánffy Pál és Palinai Literati Pál, másrészről a Tahy Ferencz szigeti prefektus között a város kiváltságai iránt Szigeten 1551-ben kötött egyezséget. 1566. év nyarán Szulejmán szultán vette ostrom alá a várat, melyet a Zrinyi Miklós parancsnoksága alatti őrség haláltmegvető bátorsággal védett. E világtörténelmi nevezetességű ostrom lefolyását a vármegye történetét tárgyaló fejezetben ismertetjük. A vár, hősi védelem után, szept. 7-én elesett. A törökök a város lakosságát elűzték és az 1571. évi török kincstári adólajstrom szerint a városban mindössze 9 adóköteles ház volt s ezekben is csak czigányok laktak. 1568–1569-ben a törökök itt több mecsetet építettek. 1664-ben gróf Zrinyi Miklós, a költő, hadai jelentek meg Szigetvár előtt, de a várat nem vették ostrom alá. 1684-ben egy horvát katona tüzet vetett a puskaporos toronyba, mely a levegőbe repült és a várat erősen megrongálta. A XVII. században a törökök ráczokat engedtek letelepülni az óvárosban, míg a keresztények 1686-tól Turbékra kezdtek települni. 1686-ban Makár János, a ki Pécs várának bevételét készítette elő, Szigetvár alatt összeütközött a vár védelmére küldött tatárokkal. 1686–1687-ben a császáriak több ízben megtámadták a várat s a várost felgyujtották. 1689 január 26-án a törökök, hosszú ostromnak ellentállani nem tudván, végre feladták a várat, melyet 1703-ban Baranya vármegye közmunkájával kijavítottak. 1704-ben a kuruczok jelentek meg a vár alatt, Sándor László és Zana György vezérlete alatt, de nem vették ostrom alá. 1705-ben azonban megkísérlették a vár elfoglalását, de sikertelenül. 1715-ben 94 háztartást írtak össze Szigetvárott. 1720-ban a város előljárósága egy bíróból és öt tanácsnokból, az őrség pedig két-két lovas- és gyalogszázadból állott. 1765-ben és 1771-ben országos vásárok tartására nyert szabadalmat. Mária Terézia királynő Szigetvárt 1748-ban báró Nefczern Jakabnak adta el. 1761-ben Czeglédi Szily Ádám vásárolta meg, de 1769-ben eladta az uradalmat Festetics Lajosnak és Pálnak. II. József a várat is eladta a Festetics családnak. 1832 táján Nagyatádi Czindery László vásárolta meg. 1860. évi jan. 24-én bekövetkezett halálával itteni birtokait unokái, báró Wenckheim Béla és Leontina, örökölték. 1868-ban az egész uradalmat Wenckheim Leontina kapta, a ki gróf Andrássy Aladárhoz ment nőül. 1871-ben gróf Andrássy Aladár báró Wenckheim Béla részét is magához váltotta s így az uradalom az Andrássyaké lett. Jelenlegi tulajdonosa gróf Andrássy Sándor. A még most is jókarban fennálló vár hatalmas udvarán áll az uradalmi tisztilak és számos cselédház. Három temploma közül a róm. kath. plebániatemplom 1567-ben épült és művészi freskókkal van díszítve, melyek Zrinyi Miklós apotheozisát ábrázolják. Ez a templom eredetileg török mecset volt. A ferenczrendűek temploma 1731-ben, a plebániához tartozó turbéki templom 1770-ben épült. Szép a Zrinyi Miklós tiszteletére 1878-ban emelt és sebzett oroszlánt ábrázoló emlékmű is. Itt van továbbá a Flórián-kápolna, a hol a hagyomány szerint a hős Zrinyi elesett, az ú. n. basa-kút és Vörösmarty emléktáblája 1905-ből. A városháza is impozáns épület és benne őrzik az 1597-ből való zászlót is. Van a községben 3 takarékpénztár, 2 segélyegylet, önkéntes tűzoltóegylet, polgári kaszinó, olvasókör, kath. legényegylet, kath. polgári kör, 48-as gazdakör, ipartestület, betegsegélyzőegylet, temetkezési egylet, keresztény jótékony nőegylet, izraelita nőegylet, 1 czipőgyár, 3 gőzmalom és 2 téglagyár. A községhez tartozik: Szehénfa-puszta, mely a Győr-nemzetségből származó Szehén comes (1302–1318) emlékét őrzi. 1449-ben Szehánfalva, majd 1486-ban Szajhánfalva alakban fordul elő s ekkor Dombai Ferenczé. – Turbék búcsújáróhely és Turbék-Töröksír is érdekes helyek. – Az 1566. évi ostrom alatt Szulejmán szultán sátora a mai turbéki templom helyén állott. Itt temették el Szulejmán belső részeit, melyek fölé a törökök várszerűen megerősített emléket emeltek. Mikor gróf Zrinyi Miklós, a költő, 1664-ben, megjelent Szigetvár előtt, a sírkápolnát elpusztíttatta, de a törökök az 1664. évi hadjárat után ismét felépítették. 1693-ban elrendelte a haditanács, hogy a Szulejmán sírja körül eltemetett törökök csontjait ki kell szedni s azokat máshol kell eltemetni, a régi helyet pedig Szűz Mária tiszteletére kell berendezni. Így keletkezett Turbék búcsújáróhely. 1913-ban a török kormány díszes emléktáblát állíttatott a templom 159falába, Szulejman emlékére. 1753 előtt Hoitsy Mihály nádori adományt nyert Turbékra. 1856-ban az Országh-örökösök birtokában találjuk. Most Perczel Vilmosnak van itt nagyobb birtoka és régi kúriája. A Töröksír nevű terület vasúti megállóhely. Neve is mutatja rendeltetését. Itt vannak eltemetve a turbéki templom mellől felszedett török tetemek. – Tüskevár-major onnan vette eredetét, hogy midőn 1688 tavaszán a császári sereg Szigetvárt, gróf Vechi Gábor vezérlete alatt, körülzárta, e sereg számára itt tüskés sövényből erődítvényt készítettek. Később, mikor Szigetvár a báró Nefczern családé lett, majort építettek ide, mely 1856-ban az Országh-örökösök tulajdonában volt. – Szigetvár közelében találjuk Erdőháza-pusztát, a melynek helyén a középkorban Erdőalja falu feküdt. 1464-ben Battyáni Alapi András a helység részeit, a melyek nála zálogban voltak, Gordovai Fancs Gáspárnak adta.
Szigetvár. – 1. A vár. – 2. A városháza. – 3. A róm. kath. templom. – 4. Az áll. polg. fiúiskola. – 5. Az áll. polg. leányiskola. – 6. A kath. templom kupola-freskója (Zrinyi apotheozisa).
