Szenyér.
Szenyér.
Szenyér. Marczali járás magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 161, lakosai 1046, a kik róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Böhönye. 1331-ben Seyner, 1354-ben Zyner alakban fordul elő, a Szenyéri család birtokaként. 1425-ben Tapsonyi Anthimi János fiainak, Miklósnak és Jánosnak, a birtoka. 1436-ban már plebániája is volt. 1465-ben a nagyszakacsi községre vonatkozó határjáró levélben is szerepel. 1482-ben városi kiváltságokkal bírt. Váráról első ízben 1464-ben van adatunk s ekkor Tapsonyi Anthimi László birtokában volt, a kitől azonban a király elvette és Kanizsai Lászlónak adományozta. Az 1471. évi 29. törvényczikk az itteni erősségnek 25 nap alatt leendő lerombolását rendelte el, a mit azonban aligha hajtottak végre, mert ugyanez évben, nov. 25-én, Laki Thúz János és Miklós birtokában találjuk. 1482-ben Tapsonyi Anthimi János fia János, tartozékaival együtt, 6000 frt-ért Vesaki Perottusnak, az esztergomi érseki jószágok kormányzójának, adta el, de a beiktatásnak az erődítvény várnagya, Laki Thúz János nevében, ellentmondott. Bakócz Tamás esztergomi érsek 1519-ben végrendeletileg az esztergomi káptalannak hagyományozta. 1536-ban az esztergomi káptalan volt a földesura, 1550-ben pedig Wárday Zsigmond. 1556-ban az erősségnek Nagy Balázs volt a vajdája, a mikor a törökök sikertelen támadást intéztek az erődítvény ellen. 1562-ben gróf Nádasdy Tamás birtokában volt. A vár őrsége ezidőtájt messze földön híres volt a törökökkel vívott párbajairól. 1566-ban, Szigetvár elestének hírére, az őrség a várat felégette és megszökött. A törökök felépítették ugyan a várat, de az többé nem szerepel a hadtörténetben. A vár egy 15 hold területű körülsánczolt dombon állott. Ennek azonban ma már csak a szántás közben előkerülő téglák tartják fenn az emlékét. A vár képét az esztergomi káptalan szenyéri uradalma ma is pecsétjén viseli. Valószínű, hogy e várdomb hajdan őskori földvár volt, a mit az ott található bronzkori és kelta cseréptöredékek is bizonyítanak. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben a helység az esztergomi káptalan jószágai között van felsorolva. Az 1715. évi összeírásban 15 háztartással szerepel s gróf Nádasdy Tamásé volt, míg 1726-ban ismét az esztergomi káptalané, mely jelenleg is a legnagyobb birtokosa. A róm. katholikusok itteni temploma torony nélkül szűkölködik. A községhez tartozik Arad-puszta, melyről 1363-ban van első ízben adatunk. 1482-ben Szenyér várának tartozékai között sorolják fel; 1536-ban az esztergomi káptalané, 1726–1733-ban felerészben az esztergomi káptalan, felerészben Festetics Kristóf birtoka. A XIX. században az esztergomi káptalan bírja. Idetartozik még: Felső-puszta.
